Az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága konferenciát szervezett elsősorban vízügyi szakértők részvételével 2025. március 6-án Brüsszelben. Az eseményen részt vett Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke. A konferencia célja az volt, hogy az uniós vízügyi ellenállóképsségi stratégiával kapcsolatban meghirdetett korábbi online társadalmi konzultációt tovább folytassa a bizottság, és a szakértők lehetőséget kapjanak véleményük megosztására.
A konferencia körülbelül 200 fő részvételével zajlott, online is lehetett hozzá csatlakozni. Jessica Roswall, a vízügyi ellenállóképességért felelős biztos kiemelte, hogy a víz szűkös erőforrás, és az ipar nagy része is a vízhez való hozzáféréstől függ. A biztos hangsúlyozta, hogy a víz ellenálló képességére vonatkozó stratégia az EU Tiszta Ipari Megállapodás szempontjából is fontos.
Jessica Roswall EU biztos
A kérdezési, hozzászólási lehetőségen felül a helyszínen a sli.do alkalmazás használatával igyekeztek a szervezők az interaktivitást fokozni. A feltett kérdések alapján az alábbi vélemény tükröződött a konferencián:
- A víz keretirányelv hatékony megvalósításához leginkább megnövelt pénzügyi forrásokra, jobb központi irányításra és több adatra lenne szükség. A szakértők szerint a jogszabály jobb megvalósításában az EU a határokon átnyuló együttműködés javításával tudna szerepet vállalni
- A természetes ökoszisztémák vízvisszatartását az ismeretanyag növelése, célzott pénzügyi támogatás és a fokozott politikai akarat tudná elősegíteni
- A politikai akarat – pontosabban ennek hiánya – a szennyező fizet alapelv megvalósításánál is előkerült. A résztvevők úgy gondolták, hogy a legnagyobb probléma a szennyezők hatékony számonkérése terén az, hogy hiányzik a politikai akarat. A szennyezéshez kapcsolódóan az örök vegyi anyagokkal (PFA-k) kapcsolatban egyértelműen az volt a résztvevők többségének (75%) a véleménye, hogy a megelőzésre és a forrásnál történő akciókra kell helyezni a hangsúlyt
- A vízvisszatartással és a vízhiánnyal kapcsolatban a résztvevők 80%-a gondolta úgy, hogy tájléptékű gondolkodásra van szükség a helyes megoldások kialakításához és megvalósításához. Ezt az arányt tükrözte az árvízi kockázat kezelésére adott válasz is, ahol a területrendezés, szabályozás fontosságára hívták fel a figyelmet a szakértők.
Sajnálatos volt, hogy bár a 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében, Magyarországot nagyon kevesen képviselték az eseményen (összesen 4 fővel). A 2022-es év után a 2024-ben a rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka volt annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti.
Végül nagyon érdekes volt, hogy – bár az EU Biodiverzitás Stratégiája külön a tavakra nem fogalmaz meg célokat – a konferencia utolsó szekciója hangsúlyosan a tavakkal, mint ökoszisztémákkal és táji elemekkel foglalkozott. Összesen 3 olyan EU-s finanszírozású projektet mutattak be (EuroLakes, FutureLakes és Procleanlakes), amelyek a természetes tavak hosszú távú megőrzésével foglalkoznak. Utóbbi két projekt esetében március 31-ig pályázati lehetőségek is vannak, amiken magyar régiók és önkormányzatok is indulhatnak.
