Március 21. van, az Erdők Nemzetközi Napja (International Day of Forests). Ennek alkalmából Kun Zoltán angolul megjelent szakmai cikkének magyar változatát közöljük arról, hogyan lehetne javítani az erdők állapotát az EU-ban, egyúttal Magyarországon is.
2021-ben az Európai Bizottság és az EU tagállamai kötelezettséget vállaltak az erdők egészségének javítására az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája részeként. Az EU Erdészeti Stratégiája egy erdőmegfigyelési, -jelentési és -adatgyűjtési keretrendszert javasolt e cél támogatására. Ez egységes rendszert hozna létre az erdők monitoringjára az EU-ban. Ahogy azonban a politikai prioritások megváltoztak, és az EU zöld megállapodása (Green Deal) veszített lendületéből, az erdészeti ágazat ellenzi kezdte az EU erdőfelügyeleti törvényét (Forest Monitoring Law, FML).
Íme három fő ok, amiért elengedhetetlen az egész EU-ra kiterjedő erdőfelügyelet.
1.Törvényvégrehajtás
Az EU működéséről szóló szerződés felhatalmazza az EU-t a környezet védelmére. Az olyan rendeletek, mint az élőhelyvédelmi irányelv, az EU erdőirtási rendelete és az EU természet-helyreállítási törvénye ennek a közös célnak a kiemelt eszközei. Világos és megbízható információkra van szükségünk erdeinkről ahhoz, hogy ezeket a törvényeket hatékonyan alkalmazzuk. Az EU Erdőfelügyeleti Törvénye (FML) biztosítja majd ezeket az adatokat, megkönnyítve a szabályozások betartatását és az erdőgazdálkodással kapcsolatos döntések javítását.
2. Erdők a jövő generációiért
A második világháború után az EU teljes erdőterülete és faállománya növekedett. Ezek a számok azonban nem tükrözik az erdők egészségi állapotát. Az emberi egészséget sem pusztán a testtömeggel mérnénk. Több fákkal borított területet, vagy egészséges, változatos erdőket akarunk hagyni a jövő generációinak?
Az EEA természeti helyzetjelentése megállapította, hogy a Natura 2000 területeken belüli erdőknek csak 14%-a van jó állapotban. A jelentés az erdészeti ágazatot az erdei élőhelyeket fenyegető legnagyobb veszélyként azonosítja. A fenntarthatatlan fakitermelés miatt elveszítjük az öreg erdőket és az erdőktől függő költő madarakat.
A Forest Europe adatai szerint az EU erdőinek egyharmada csak egy fafajt tartalmaz, és csak 18%-ban van háromnál több fa. A diverzitás hiánya gyengíti az erdei ökoszisztémákat.
A jelenlegi intenzív erdőgazdálkodás károsítja az ökoszisztémákat. Az EU erdőfelügyeleti törvénye (FML) segíthet az egyensúly helyreállításában, erősebbé és természetesebbé téve az erdőket. Ez mind az éghajlat, mind a jövő generációi számára előnyös lesz.
3. Költséghatékonyság
Az EU erdőfelügyeleti törvényének (FML) végrehajtásának költsége tagállamonként eltérő lesz, attól függően, hogy mekkora ellenőrzést végeznek már. Alexander Bernhuber európai parlamenti képviselő szerint Ausztria 15 millió eurót (kb. 3,8 eurót hektáronként) költene az FML-re, ami ésszerű ár a jobb erdei adatokért. A költségek idővel valószínűleg csökkenni fognak, ahogy az új technológiák – mint például a távérzékelés, a mesterséges intelligencia, a statisztikai elemzés, az eDNS metabarkódolás, a Föld-megfigyelés és a műholdak – egyre hatékonyabbak és szélesebb körben használatosak lesznek.
Az FML az illegális fakitermelés felderítésében is segíthet, erősítve az erdőgazdaságokat. Az átláthatóság javításával az FML elősegíti a tisztességes versenyt a piacon.
Az EU-nak fejlett monitoringrendszerekkel (Nemzeti Erdőleltár, Lidar felmérés stb.) kell támogatnia a tagállamokat a kevesebb erőforrással rendelkezők megsegítésében. Egyes megfigyelési feladatok, amik jelenleg még földi megfigyelést igényelnek (5.3. cikkely) távoli technológiákkal (műhold) is elvégezhetőek, mint például az erdőszerkezet, a holtfa és a fafajok összetételének nyomon követése. Ez a váltás minden tagállamban csökkentené a költségeket és javítaná a hatékonyságot.
Magyar vonatkozások
Fontos átfogó cikk született nemrég a Válasz Online-on a magyar erdők állapotáról, amiben azt írják, még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Ezt az állítást a nemrég a Fern számára készített tanulmányunk és az alábbi általunk készített ábra is igazolta:
A Válasz cikke szerint ez a helyzet botrányos, és csak azért tűnik elfogadhatónak, mert megszoktuk. “A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak” – írja a cikk.
A 2024-ben a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által szervezett “Erdőink az Európai Unióban – lássuk az erdőt a fától” című konferenciája fontos, sürgős megoldási lehetőségeket javasolt az EU és a magyar kormány számára is, ezeket a konferencia nyilatkozatában olvashatják el. A nyilatkozat pontjai közt szerepel
- Az erdő monitoringról szóló erős törvény elfogadásának és végrehajtásának támogatása, amelynek javítania kell az erdőkkel kapcsolatos információk átláthatóságát, különösen az állami erdők esetében.
- Hogy követeljük, a magyar kormány tegyen meg minden lehetséges lépést egy erős erdő monitoring törvény megalkotása érdekében, amelynek garantálnia kell az erdőkkel kapcsolatos információk átláthatóságát, különösen az állami erdőkben.
Azt, hogy van még mit védeni Magyarországon egy nemrég megjelent gyűjtés bizonyítja, amiben a WWF összeszedte a magyar szentélyerdőket. Az erdőkeresővel is ellátott oldal célja, hogy ráirányítsák a figyelmet “a még itt-ott megmaradt, idős fákból is álló, természetes működés elemeit mutató erdőmaradványokra”.
A kiemelt kép forrása: Gregoire Dubois, helyszín: Hohe Tauern National Park – Kolm Saigurn forest, Austria
