A víz világnapját 1993 óta minden év március 22-én tartják, az ENSZ évente megemlékezik az édesvíz fontosságáról. Bemutatjuk mit jelenthet a Víz Világnapja hazánkban, és mit tesz a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és tagszervezetei a vizeink, mint természeti erőforrás védelmében.
A Víz Világnapja a vizet ünnepli, és felhívja a figyelmet arra a 2,2 milliárd emberre, akik nem jutnak biztonságos édesvízhez. Ez a nap arról szól, hogy mindannyian tegyünk lépéseket a globális vízválság kezelése érdekében. A víz világnapjának egyik fő célja, hogy támogassa az ENSZ 6. fenntartható fejlődési céljának elérését: víz és higiénia mindenki számára 2030-ig. Minden évben más és más témát állítanak a víz világnapjának középpontjába, ami 2025-ben a gleccserek védelme. Ez a téma az édesvíz védelme mellett összekapcsolja a víz ügyét a klímaváltozással.
Hazánkban 300 év alatt a vizes élőhelyek 84% tűnt el. Ahogy a tavaly szeptemberi vízügyi ellenálló képességről szóló konferenciánk beszámolójában írtuk: “A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti.“
Sajnos a 2025-ös év vízügyi szempontból nem indul biztatóan. A HungaroMet adatai alapján a 90 napos csapadék eltérés a nagy átlagtól az ország nagy részén negatív értéket mutat.
Ezt alátámasztja a 100 cm-es talajmélységig mért talajnedvesség hiány értéke is, ami az Alföld déli részén 71 mm-es értéket mutat. Ezek mind a mezőgazdaság mind a természetes növénytakaróval borított területek számára figyelmeztető értékek.
Az éghajlatváltozás és az erőltetett ipari fejlesztések miatt hazánk vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, sürgősen javítanunk kell a vízügyi ellenálló képességen, az egészséges bioszférát előtérbe helyező, fenntartható vízellátást kell biztosítani az emberek és a környezet számára. A Kárpát-medencében nem lehet tovább halogatni a cselekvést, és újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást. Éppen ezért fő célunk, hogy a konferenciánkon megfogalmazott pontokat maradéktalanul megvalósítsa a kormányzat. Ezek közül kiemelünk hármat:
- Fordítsák a rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket, köztük a közös agrárpolitikát (KAP) a táj vízzel történő helyreállítására – az Alföldön 10%-os vízutánpótlásra törekedve;
- Állítsák le a tavaink, mint ikonikus édesvízi ökoszisztémák körüli beépítéseket, a természetes élőhelyek pusztítását a természeti értékek megőrzése érdekében, és a helyi önkormányzatok megerősítése révén valósítsák meg a “balatoni zöld minimumot”. Erősítsék a szubszidiaritás elvét a források elosztása, a vízügyi projektek végrehajtása és nyomon követése tekintetében;
- Szükséges az ország vízmérlegének rendszeres, legalább 4 évente aktualizált értékelése. Építsék be a virtuális vízkereskedelemre vonatkozó számításokat a különböző ágazati stratégiákba (akkumulátorgyártás, bioüzemanyag, a kukoricából történő etanolgyártás is);
Terveink 2025-re:
- 2025. június 5-én vízügyi szakmai napot tartunk Tatán
- 2025 júniusában és decemberében is közölni fogjuk, hogy milyen előrelépések történtek EU-s és hazai szinten a 2024 szeptemberi konferenciánkon megfogalmazott
- segíteni fogjuk a Fertő tó Barátai Egyesületet a Fertő tóval kapcsolatos jövőkép megalkotásában
- részt veszünk a balatoni és Velencei tavi beépítésekkel kapcsolatos társadalmi konzultációkban
- támogatni fogjuk az AKÁRTEIS mozgalomban résztvevő tagjainkat abban, hogy az erőltetett akkumulátor iparági fejlesztéssel szemben meg tudják védeni a helyi felszíni és felszín alatti vizeinket
- részt veszük az EU-s Vízügyi Ellenállóképességi stratégia kidolgozásához kapcsolódó érdekérvényesítési tevékenységben
