Egy 465 tudósból álló csoport nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottságot, az EU-tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy sürgősen változtassanak a vízszennyezési normatíván annak érdekében, hogy kezelni lehessen az európai édesvízi ökoszisztémákban a vegyi szennyezések – köztük a PFAS (örök vegyi anyagok) – egyre növekvő veszélyét – számolt be a European Environmental Bureau (EEB).
A szakértők (köztük 10 aláíró Magyarországról) azt sürgetik, hogy a soron következő háromoldalú tárgyalásokon kezeljék prioritásként az európai édesvizek állapotát, és tartsák be a Víz Keretirányelv (VKI) környezetvédelmi célkitűzéseit.
A követelések egybe csengenek a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének azzal a 12 pontjával, amit a Civil EU Elnökség kereteiben megtartott, A vízügyi ellenálló képesség javítása az EU-ban című konferencia után állítottunk össze. Ebből néhány pont kiemelve, amiket az EU felé javasoltunk:
- Dolgozzanak ki új vízügyi és éghajlati ellenállási jogszabályt, ami előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre EU-s szinten Természetes Vízrezervátumokat a veszélyben lévő vízkészletek és vízgyűjtőik védelme érdekében a
vízhiányos területeken; - Biztosítsanak megfelelő finanszírozást az árterek, folyók, vizes élőhelyek és természetes vízvisszatartási lehetőségek visszaállítására vagy védelmére – például egy EU-s “szivacs finanszírozási eszköz” révén;
- Hozzanak létre vízhatékonysági és vízkivételi célok meghatározására szolgáló, minden vízfelhasználóra kiterjedő, vízgyűjtő szintű keretrendszert;
- Teljeskörűen hajtsák végre az EU Víz Keretirányelvét, és növelje az Európai Bizottság jogi erőforrásait a folyamatban lévő panaszok, ügyek lemaradásának kezelése érdekében;
Az EEB közlése szerint az édesvízi és tengerparti élőhelyek a biológiai sokféleség létfontosságú gócpontjai, és alapvető szolgáltatásokat nyújtanak (ivóvíz, élelmiszer, kikapcsolódás). Az emberi tevékenység azonban súlyosan degradálta ezeket az ökoszisztémákat, az édesvízi fajok populációja 1970 óta 85%-kal csökkent az élőhelyek elvesztése és a szennyezés miatt. Ma Európa víztesteinek csak kevesebb mint fele van jó egészségi állapotban, 2010 óta alig történt javulás az édesvizek állapotában. A legutóbbi Eurobarométer kimutatta, hogy az európaiak 78%-a aggódik a vízszennyezés vagy a vegyi anyagok káros hatásai miatt, és határozottabb uniós szintű fellépést szeretnének.
A 2000-ben elfogadott VKI továbbra is az elsődleges szabályozó az EU-ban a vízi ökoszisztémák védelmében. A tudósok érvelése szerint viszont a VKI-ben felvázolt monitoring-, jelentéstételi és szennyezés-ellenőrzési intézkedéseket frissíteni kell, hogy tükrözzék a vegyi szennyezés jelenlegi mértékét, és annak a vízi biológiai sokféleségre gyakorolt hatását. A meglévő monitoring gyakorlatok a szennyező anyagok korlátozott és elavult listájára összpontosítanak, és nem veszik figyelembe az európai folyókban gyakran előforduló összetett kémiai vegyületeket, még akkor sem, ha az egyes anyagokat biztonságosnak tekintik.
A szakértők üdvözlik a víz-keretirányelv és a kapcsolódó irányelvek folyamatban lévő megújítását, de hangsúlyozzák, hogy intézkedésekre van szükség az új tudományos eszközök – például a hatásokon alapuló monitorozás és a nem célzott szűrések – megvalósításához. Ezek az eszközök segíthetnek a vegyi anyagok vízi élővilágra gyakorolt kumulatív hatásának felmérésében, ha megfelelően beépítik őket az EU-szabályokba.
A tudósok rámutatnak, hogy bár a megfigyelések fokozása befektetést igényel, a tétlenség következtében képződő költségek – a biológiai sokféleség csökkenése, az ivóvíz szennyeződése, kármentesítés – messze meghaladják ezeket.
Az aláíró tudósok sürgetik a döntéshozókat, hogy fogadjanak el naprakész vízszennyezési szabványokat, hogy biztosítsák Európa édesvízi ökoszisztémáinak védelmét a jövő generációi számára.
A kiemelt kép forrása: European Environment Agency.
