34 civil szervezet sürgeti a lengyel EU-elnökséget, hogy ne hozzon semmilyen döntést a jogi kérdések tisztázásáig.
Független kutatók vizsgálták meg azt az Európai Bizottság által tudományos alapként használt elemzést – Blanco és Sundseth 2023-as jelentése – amivel az európai farkasok szigorú védettségének megszüntetését igazolták (1). A független felülvizsgálat (2) megállapította, hogy a Blanco és Sundseth-jelentés nem nyújt tudományos alapot a farkas védelmének gyengítésére, ezért a Bizottság javaslata megalapozatlan, és ellentmond a tudományos érveknek.
Egy 34 civil szervezetből álló csoport, amelynek a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége is tagja, levelet írt a lengyel EU-elnökségnek, amiben hangsúlyozta a tudományos háttér hiányát, és sürgette, hogy halasszák el az ügyben a szavazást, amíg nem rendezik az Európai Bírósághoz benyújtott (3), a farkasok védelmének csökkentéséről szóló fellebbezést. A szervezetek megosztották a lengyel elnökséggel az Európai Bizottságnak küldött levelet is, amiben kérték, hogy részt vehessenek az EU élőhelyvédelmi irányelvének (EU Habitats Directive) módosításáról szóló konzultációs folyamatban (4). Egyúttal üdvözölték a Lengyel Állami Természetvédelmi Tanács véleményét, ami a bizonytalan tudományos háttérre és a folyamatban lévő jogi vizsgálatokra való tekintettel az EU döntésének felfüggesztését javasolja.
A 2023-as Blanco és Sundseth jelentés független felülvizsgálatát dr. Mark Fisher (a Leeds-i Egyetem kutatója) és dr. Ettore Randi (az Aalborgi Egyetem Biotudományi Tanszékének adjunktusa, Dánia) végezte. Arra a következtetésre jutottak, hogy „a bizonytalan és elavult adatok nem használhatók az európai farkaspopuláció védelmének csökkentésére (…) a Blanco-jelentésben sem található a farkas védettségi állapotának felülvizsgálatára tett javaslat”.
2024 decemberében öt civil szervezet, köztük a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, nyújtott be fellebbezést az Európai Bírósághoz (T-634/24. sz. ügy) a 2024-es tanácsi határozat megsemmisítése érdekében. Erről bővebben ebben a bejegyzésben írtunk. A bíróság az ügyet, amihez 17 további civil szervezet csatlakozott, idén februárban fogadta be. Ezzel párhuzamosan a Client Earth indítványa alapján az EU Ombudsman is vizsgálatot indított a farkas védelmével kapcsolatban.
Kun Zoltán a szövetség elnöke szerint „A farkasok fontos pillérei a „természetalapú” gazdaságnak, amire Európa-szerte nagy szükség van, és amit az elmúlt évtizedekben több mint 200 millió eurós uniós forrással támogattak. Annak ellenére az Európai Bizottság a tudományos érvek és a demokratikus konzultációs folyamatok figyelmen kívül hagyásával igyekszik gyengíteni a farkasok védelmét. A természetvédelem – aminek egykor az EU éllovasa volt – szempontjából ez egy aggasztó fejlemény.”
A civil szervezetek mellett egy többszáz európai szakértőből álló tudományos közösség is ellenzi a farkasvédelem csökkentését (5), amiben az EU-s tagországok sem képviselnek egységes álláspontot. A Cseh Köztársaság úgy nyilatkozott, hogy nem hajtják végre a Berni Egyezményben (2024. decemberében) elfogadott védettségről szóló határozatot. Spanyolország és Írország a Tanács tavaly szeptemberi ülésén ellenezte a védelem csökkentését, míg Málta, Ciprus, Szlovénia és Belgium tartózkodott.
Mióta a Bizottság bejelentette, hogy csökkenteni kívánja a farkasok védelmét, több országban, például Olaszországban és Spanyolországban robbanásszerűen megnőtt az illegális vadászat és mérgezések száma. A bizonytalan helyzet miatt néhányan úgy értelmezik, hogy az EU engedélyezi a farkasok leölését., miközben a közúti baleseteknek áldozatul eső farkasok problémájára eddig nem született megoldás.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke szerint fontos jelzés a magyar társadalom részéről, hogy a hazai ügyészség nemrégiben a svájci farkas megölésével vádolt vadászra két év letöltendő börtönbüntetést kért. Az Ausztrián keresztül hazánkba vándorló, jeladóval ellátott svájci farkas magyarországi kilövése körüli felháborodás bizonyítja, hogy a hazai társadalomban erős a faj védelme iránti elkötelezettség.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a jelenleg Győr-Moson-Sopron megyét érintő száj- és körömfájás vírus terjedésére is hatással lehetne egy egészséges hazai farkaspopuláció. Számos kutatás bizonyítja, hogy a farkasok a prédafajok között terjedő betegségeket hatékonyan kordában tudják tartani a beteg állatok levadászásával. Ezért is lenne fontos a farkas állomány fokozott védelmének a fenntartása
További információ:
Az ausztriai és spanyolországi ügyekkel kapcsolatos 2024-es ítéletekben (C601/22 és C436/22) az Európai Bíróság megerősítette a szigorú védelem fenntartásának szükségességét, és azt, hogy a farkasok kedvező védettségi státuszának biztosításának szükségessége felülmúlja a társadalmi-gazdasági megfontolásokat; továbbá a farkas regionális szinten nem minősíthető vadászható fajnak, ha országos védettségi állapota kedvezőtlen.
A kiemelt kép forrása: Gregoire Dubois: Gray Wolf and Brown Bear, Finland
