Észrevételeink a Balaton új vízparti tervével (BATÉK) kapcsolatban

Március 31-ig zajlott a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló új szabályzat (BATÉK) társadalmasítása. A Balaton-part új szabályozásáról elkészült környezeti értékelést a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége is észrevételezte, és az alábbi szöveget juttattuk el az illetékeseknek (PDF formában letölthető innen.)

Balaton – vízparti terv észrevételek

Az ÉKM honlapján a konzultációra ösztönző hír így fogalmazza meg az új kormányrendelet-tervezet (BATÉK) célját: “megújítsa a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozást, megteremtse a területrendezési terv – Vízparti Terv – településrendezési terv – építési előírások világos és átlátható rendszerét, visszaszorítsa a vízparti területek beépítését, elősegítse a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmét, megakadályozza az ökológiai degradációt, erősítse és ösztönözze a vízparti területek közcélú használatát, valamint a táji adottságok megőrzését, továbbá megteremtse a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeit.”

A konzultáció során a környezeti értékeléssel, Natura2000 hatásbecslési dokumentációval és az átdolgozott tervezettel kapcsolatban lehetett megfogalmazni észrevételeket. Mivel a Balaton, mint ökológiai rendszer már jelenleg is túlfejlesztés hatásait nyögi, és ezek a fejlesztések az ökológiai rendszert veszélyeztetik, fontos a jelen vizsgálat eredményei alapján a Vízparti Terv teljes felülvizsgálata, a javasolt intézkedések beépítése.

Észrevétel a BATÉK céljával kapcsolatban

Tudomásul véve, hogy a Balaton és környezete egy kultúrtáj, amelynek karaktere a természeti elemek és emberi tájhasználat hosszú évszázadok alatti szimbiózisának eredménye, szeretnénk a Balatoni ökoszisztéma működésének és épségének (funkcióban és térben is) megőrzését, amely alapfeltétele a tó rekreációs célú hasznosításának (beleértve az ehhez kapcsolódó fenntarthatóságot figyelembe vevő befektetéseket) és a helyi és időszakosan helyi lakosok életminőségének.

Erre tekintettel véleményünk szerint a BATÉK céljának az alábbinak kell lennie:

a jelenlegi zöldfelületek megóvása és a balatoni beépítések további növekedésének megállítása Magyarország Alaptörvényének P) cikkével és a 2023. C törvény a magyar építészetről 7. §-val (A természeti rendszerek megőrzésének elve) összhangban, annak érdekében, hogy a Balaton mint egységes ökológiai rendszer természeti kincseit és ökoszisztémáit megóvhassuk a jövő generációi számára.

A fenti célhoz igazodva a környezeti értékelés dokumentumnak az alábbi alapelveket kellene figyelembe vennie:

1. Alapelv

A Balatont, mint egy egységet, vízgyűjtő léptékben, kell kezelni (hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezt a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége már 2024-ben a Balatoni Zöld Minimum összeállítása során is megfogalmazta). Ehhez az EU Víz Keretirányelv keretében 7 évente készülő Vízgazdálkodási Terv valamint a Világbank által finanszírozott Functional Areas projekt Balaton lehatárolása szolgálhatnak alapul. Ezt az alapelvet korábban már megfogalmazta több nemzetközi és hazai projekt is:

• Espon Lakes projekt: “Jogi szempontból szigorúbb szabályozásra van szükség az új épületek partvonalon történő építésének megakadályozása érdekében.”
• Világbank, Functional areas: “Balaton mint egy régiót kell kezelni az engedélyeztetése tekintetében és a terhelhetőségnél az egység teljes terhelhetőségét is figyelembe kell venni.”
• OVF, VGT Víz Keretirányelv: “A teljes vízgyűjtő víztestei állapotának javításán keresztül és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás révén meg kell őrizni a Balaton természeti és gazdasági értékeit.”

Véleményünk szerint a legfontosabb a tó és vízgyűjtője integrált vízgazdálkodásának megvalósítása lenne, a vízminőségének biztosításával, a tó ökológiai rendszerének megvédésével, a vizes élőhelyek megtartásával, mert ezek nélkül mindennemű fejlesztés okafogyottá válhat. Egy az emberek szellemi és fizikai kikapcsolódására alkalmatlan, élettelen tó minden vonzerejét elveszíti.

Az egyes fejlesztéseket és tervezett projekteket tehát nem csak a pontszerűen meghatározható terhelés, hanem az teljes egységre való terhelést figyelembe véve kell értékelni. A jövőben csak azokat a projekteket szabad engedélyezni, amelyek mind a pontszerű, mint a Balaton teljes területére elfogadható terheléssel rendelkeznek.

Ezt az alapelvet egyébként mind a Környezeti Értékelés dokumentuma, mind a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció megfogalmazza:

• “Ahhoz, hogy a Balaton környezetében a jelenlegi és a jövőbeli területhasználatok hatásait megfelelő módon értékelni lehessen, szükség lenne egy tudományosan megalapozott és politikai, szakpolitikai szinten elfogadott vizsgálatra (komplex ökológiai terhelhetőségi vizsgálat), amely az elérhető legjobb tudásszinten meghatározza a Balaton terhelhetőségét, állapotát és az ökológiai rendszerét befolyásoló folyamatokat.” (Környezeti Értékelés 10. oldal)
• “Amennyiben a Balaton megőrzése, körülményekhez képest lehető legtermészetesebb működése biztosítható legyen, fel kell ismerni, hogy a balatoni ökológiai egységnek szerves részét képezik a partmenti területek is, illetve a felszíni és felszínalatti ökológiai és vízrajzi kapcsolatok hálózata.” (Natura 2000 hatásbecslés, 42. oldal)

2. Alapelv

A fejlesztési javaslatok kidolgozásánál a tó és vízgyűjtőjén található élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak teljes spektrumát figyelembe kell venni. A Balaton értéke nem csak a turisztikai lehetőségekben rejlik, így figyelembe kell venni a szabályozó (pl. levegő minőség javítás) és ellátó (pl. genetikai gazdagság) szolgáltatásokat is. Ökoszisztéma szolgáltatások alatt mindazokat a kézzelfogható és kézzel nem fogható javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek, és hozzájárulnak a társadalom, s benne az egyén jóllétének fenntartásához és növeléséhez.

Észrevételek a környezeti értékeléssel kapcsolatban

A 2.2 fejezetben a különböző releváns dokumentumok vizsgálata közül sajnos hiányzik a Nemzeti Biodiverzitási Stratégia és az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv.

Mivel a Balaton a legjelentősebb felszíni állóvíztestünk, így igen jelentős hiányosság, hogy nem készült a tervekhez egy a Víz Keretirányelv szerinti vizsgálat, a minőségi elemek, kitűzött célok, előírt intézkedések és a terv részleteinek a fentiekhez való viszonya kapcsán, a Natura 2000 vizsgálat mintájára. Az összesen 1,5 oldal (39-40. oldal) terjedelem a helyes következtetések levonására véleményünk szerint nem alkalmas.

A korábban említett túlfejlesztésekhez kapcsolódva a már meglévő építmények kumulatív hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a kikötők és a beépíthetőség változásaival, külön nagy fejezetet igényelt volna a dokumentumban. Véleményünk szerint a rengeteg potenciális kikötőfejlesztés a hatásvizsgálat szempontjából már túl lép az előzetes szűrő jellegű vizsgálatokon, a nagymérvű súlyos, negatív, összeadódó hatások miatt megkövetelné az Élőhelyek Irányelv 6(4) és a VKI 4(7) szerinti eljárások alkalmazását is.

Hiányoljuk a dokumentumból azt is, hogy nem foglalkozik kellő részletességgel egyéb releváns rossz gyakorlatokkal, mint például a betorkoló kisvízfolyások vízügyi kezelése, betonozása ezzel a lefolyás gyorsítása, növényzetirtás.

Észrevétel a Natura 2000 hatásbecslésidokumentációval kapcsolatban

A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció a 42. oldalon így fogalmaz:

“A vizsgált szabályozási tervezet végrehajtása során jelentkező esetleges veszélyeztető, illetve károsító tényezők vonatkozásában különösen a természetes partszakaszok, valamint a beépítetlen parti sávok megőrzésének biztosítása érdekében a tervezet nem tartalmaz elegendő és jogi úton kikényszeríthető megfelelő kárenyhítő, kiegyenlítő intézkedésekre, valamint a már kialakult kár megszüntetésére vonatkozó előírásokat, továbbá ezek folytonosságra gyakorolt kedvezőtlen hatásokra, a szétaprózódásra és hálózatának felbomlásának szintjén jelentkező egyéb hatásokra sem.”

A 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 10§ (7) bekezdés így fogalmaz: “A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár”

Fentiekre tekintettel véleményünk szerint a tervezet hatályba lépése nem lehetséges egészen addig, amíg a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció 8. fejezetében megfogalmazott intézkedések megvalósítása nem történik meg. Véleményünket alátámasztja az is, hogy a 275/2004 (X.8) Kormányrendelet 14. mellékletében a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményeire meghatározott szerkezet alapján a 8. fejezet a kiegyenlítő, kompenzációs intézkedéseket tartalmazza. A megfogalmazott kompenzációs intézkedések nélkül a BATÉK nem tud javítani a Balaton természetességi állapotán – ami az élőhelyvédelmi irányelvből következő kötelezettség -, illetve nem tudja megállítani a jelenleg zajló kedvezőtlen folyamatokat.

Mivel véleményünk szerint a jelenlegi formájában a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció következtetései miatt (lásd kompenzációs intézkedések) a tervezet nem léphet hatályba, nem szándékozunk településekre lebontva megjegyzéseket tenni. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy a dokumentum 4. fejezetében számos negatív hatást írtak le a szerzők, amelyek nem egyeztethetők össze az érintett Natura 2000 területek fenntartási terveiben megfogalmazott természetvédelmi célokkal.

A hatásbecslésben megnevezett (élőhelystabilitást és jelölőfajok helyzetét veszélyeztető) kedvezőtlen hatások:

• a nádasokat és a part morfológiáját veszélyeztető kikötőbővítési lehetőségek;
• a zöldterület vagy VET terület kijelölés helyett beépítés, illetve továbbtervezést igénylő területek (TIT) kijelölése;
• a kijelölt VET bővítésének lehetősége nem lett megfelelően megvizsgálva;
• vannak helyek, ahol a Natura 2000 terület túlnyúlik a szabályozási partvonalon, amely így csak részben foglalja magába a partmenti nádasokat;
• a környező partmenti területeken nem került sor / vagy nem elég mértékben került sor rehabilitációs célú kijelölésre a nádasok helyreállítása érdekében;
• nincsen egy átfogó és célzott rehabilitációs program a kedvezőtlen folyamatok visszafordítására a partmenti területek és a nádasok területére vonatkozóan;
• a Natura 2000 területi egységek zöldterületi kijelölésével az intenzív átalakítás és használat lehetővétele negatív hatással lehet a jelölő élőhelyekre és fajokra;
• a Vízparti tervbe az ökológiai hálózat (OÖH) részei nem kerültek megfelelő módon beépítésre, a szabályozott területfelhasználásnak és övezeti besorolásnak az adott ökológiai hálózati elemeknek megfelelő területhasználatot szükség előírnia.
• nagy kiterjedésű VET kerül kijelölésre, itt a megfelelő tartalommal való megtöltés a kritikus tényező
• a vízparti rehabilitációs tervek ad hoc készülnek, a települési tervekkel való összehangolásuk is ad hoc azaz pozitív eredmény csak véletlenszerűen várható tőlük.

Javasolt minden területegységnél a fenti szempontok szakértői vizsgálata és a Vízparti Terv megfelelő korrekciója.

Konkrét változtatási javaslatok a BATÉK szövegében

(Megjegyzés: áthúzással szerepelnek a jelenlegi szövegből törlésre javasolt részek, míg a javasolt beszúrások félkövér betűvel szerepelnek)

[2] A Balaton azonban nem csupán egy vagyontárgy vagy üdülőhely: elsősorban egy ökológiai rendszerpótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal, számtalan faj élőhelye és sokakunk lakóhelye is…

Indoklás: a Balaton elsősorban egy természeti rendszer, egyáltalán nem lenne szabad vagyontárgynak, vagy gazdasági érdeket szolgáló üdülőhelynek tekinteni. Ezzel persze nem zárjuk ki azt, hogy – mint a tó egyik ökoszisztéma szolgáltatása – a Balaton ne szolgálja az emberek kikapcsolódását, szellemi és fizikai feltöltődését. Ugyanakkor Magyarország nemzetközi vállalásainak megfelelően (pl. UNFCCC, CBD, EU Biodiversity Strategy for 2030) az ökológiai rendszer funkciót kell előtérbe helyezni.

[3]… a Kormány célja a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozás megújítása, a vízparti területek – és különösen a közvetlen vízpart – közcélú használatának erősítése és ösztönzése, a vízparti területek további beépítésének megállítása visszaszorítása, a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmének elősegítése, az ökológiai degradáció megakadályozása, a táji- és településképi adottságok megőrzése, a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeinek megteremtése, továbbá egy egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási környezet megalkotása.

Indoklás: a 2023. C törvény a magyar építészetről már részletesen megfogalmazta a 7. § A természeti rendszerek megőrzésének elvét. Tudomásul kell vennünk, hogy a Balaton vízparti területein már így is túl sok építmény található, a további beépítéseket meg kell akadályozni. Új építményeket csak meglévő építmények bontása után lenne szabad engedélyezni.

A BATÉK-ban korlátozni szükséges az úgynevezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások körét, amelynek jelentős és határozott szűkítésére van szükség. Csak olyan beruházások kaphatnák meg ezt a státuszt a Balaton övezetében, amelyek célja a természet helyreállítása, olyan beruházás, amely akár egyetlen négyzetméter leburkolásával jár nem kerülhetne be ezek közé.

Indoklás: Komolyan kell vennünk az önmagunk elé már kitűzött célokat:

• Az ország területének 30%-át hatékony természetvédelmi oltalom alá kell helyezni
• A védett területek egy harmadán, az ország 10%-án, az élőhelyek természetességét javítandó fokozott védelmet kell megvalósítani
• A degradált élőhelyek, különös tekintettel a vizes élőhelyekre, 20%-át helyre kell állítanunk Meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy ikonikus tavainkat és nemzeti parkjainkat pusztán turisztikai célállomásnak tekintjük. Ezeknek a területnek a természet- és klímavédelmi szempontú megőrzése kulturális, társadalmi és lássuk be gazdasági érdek is.

Egyéb javaslatok

1. Az új épületek parti sávban történő építésének megakadályozása és a 30 méteres törvényben rögzített parti sáv bővítése legalább 100 méterre.
2. A települések területén található felszíni vizek, víztestek ökológiai állapotának javítása a természetesség növelésével.
3. A meglévő zöldfelületek védelmével az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése és a hazai klímavédelmi törvényhez való hozzájárulás.
4. A tó és a táj jó ökológiai állapotának csökkenése csak ott és olyan mértékben legyen megengedhető, ahol az igazoltan kompenzálható a településen határain belül más más területek helyreállításával.
5. A strandok klíma-adaptációjában az árnyékolás mellett fontos, hogy a változó vízszinthez igazodó vízparti létesítmények és a partvédelem is elsődleges célkitűzés legyen.
6. A településarculati kézikönyvekben meghatározott tájkarakter védelme, tekintettel a településre jellemző beépítésre és tájhasználatra.

Utolsó észrevételként meg kívánjuk jegyezni, hogy sem a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció (14. oldal), sem a környezeti értékelés (15. oldal) nem az aktuális állapotú rendelettervezetet idézi alapként, ami megkérdőjelezi a dokumentumok hitelességét.