Elfogadta az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága az EU Vízügyi ellenálló képességi stratégiáról szóló jelentést. Ez azt jelenti, májusban kerülhet a plenáris ülés elé az ajánlás arról, hogy az EU hogyan kezelje hatékonyabban vízkészleteit, és hogyan reagáljon jobban a jelenlegi kihívásokra – számolt be az EU hivatalos oldala. 68 igen, 6 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett támogatták az új vízügyi ellenálló képességi stratégiát.
A jelentést várhatóan a május 5–8-ig tartó plenáris ülésen fogadják el.
A képviselők ambíciózus, átfogó stratégiát sürgetnek, hiszen a víz nemcsak az emberek élete és egészsége szempontjából nélkülözhetetlen, hanem Európa gazdasági túlélése, versenyképessége és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is központi szerepet tölt be.
Vízhatékonysági célok, a szennyezés kezelése és az „örök vegyi anyagok” fokozatos megszüntetése
A jelentés felszólítja a Bizottságot, hogy kockázatértékelések alapján javasoljon ágazati célokat a vízhatékonyságra és a vízkivételre (felszíni vagy felszín alatti forrásból történő vízkivétel).
A vízhiány leküzdése érdekében a képviselők szerint sürgős előrelépésre van szükség a szennyvíz újrafelhasználása, a mezőgazdaság vízhatékonysága, az építőipar vízmegtakarítása, valamint az ipari és termelési folyamatok korszerűsítése területén.
A képviselők szerint az EU-nak tovább kell csökkentenie a vegyi anyagok, gyógyszerek, antibiotikum-rezisztens baktériumok, mikroműanyagok, vegyi növényvédő szerek és műtrágyák által okozott szennyezéseket. Azt akarják, hogy a Bizottság fokozatosan kivonja az „örök vegyi anyagokat” (PFAS) az emberi egészség és a környezet szempontjából bizonyítottan veszélyes fogyasztási cikkekben, és javasoljon frissített PFAS-határértékeket az ivóvízben.
Dedikált finanszírozás és határon átnyúló együttműködés
A képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben hozzon létre egy külön alapot a vízügyi ellenálló képességre, amit a vízinfrastruktúra, a fenntartható vízgazdálkodás, a természetalapú megoldások és az innovatív vízhatékony technológiák modernizálása érdekében. A vízhiány által leginkább veszélyeztetett régiók támogatása is fontos, pl. a szigetek, a mediterrán régió és a külső régiók.
A vízügyi ellenálló képességnek közös európai erőfeszítésnek kell lennie, határokon átnyúló együttműködésre és a regionális szolidaritásra épülve. Sürgetik a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a vízzel szembeni ellenálló képesség, a fenntarthatóság és a biztonság épüljön be az EU valamennyi belső és külső szabályozáséba.
Digitalizáció és innováció
A képviselők kérik a Bizottságot, hogy fektessen be mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásokba a valós idejű szivárgás-érzékelés, intelligens öntözés és a vízhatékonyság javítására. A digitális eszközök fontosak az átlátható adatgyűjtéshez, ami a döntéshozatal alapjául szolgál.
Milyen elemeket vettek át a Nagy Tavak konferencia-nyilatkozatából:
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége üdvözli az EP döntését, különös tekintettel arra, hogy a Civil EU Elnökség keretében megtartott “A vízügyi ellenálló képesség javítása az EU-ban” című konferenciánk záró nyilatkozatában több pont egyezik ezekkel a tervekkel. Ebben azt írtuk, “az EU-nak sürgősen javítania kell víz ellenálló képességét, és fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára”.
Többek közt ezeket kértük, amik szerepelnek az elfogadott jelentésben:
- Dolgozzon ki új vízügyi és éghajlati ellenállási jogszabályt, ami előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre EU-s szinten Természetes Vízrezervátumokat a veszélyben lévő vízkészletek és vízgyűjtőik védelme érdekében a vízhiányos területeken;
- Biztosítson megfelelő finanszírozást az árterek, folyók, vizes élőhelyek és természetes vízvisszatartási lehetőségek visszaállítására vagy védelmére – például egy EU-s “szivacs finanszírozási eszköz” révén;
- Hozzon létre vízhatékonysági és vízkivételi célok meghatározására szolgáló, minden vízfelhasználóra kiterjedő, vízgyűjtő szintű keretrendszert;
- Frissítsék és rendszeresen ellenőrizzék a szennyező anyagok – köztük a PFAS-ok (örök vegyületek) – listáját, hogy minden uniós polgár számára biztonságos ivóvizet lehessen garantálni;
- Vezessen be valós vízértékelési rendszert, kezeljék prioritásként a víztöbblet hasznosítását, illetve a vizek elfolyásának lassítását a gyors elvezetés helyett;
- Az INSPIRE térinformatikai rendszer és az Aarhusi Egyezmény irányelvei alapján teljes körűen biztosítsa a földhasználati adatok átláthatóságát, javítva az EU gazdasági teljesítményét. Az EU elmarad a vezető gazdaságok térinformatikai adatkezelésétől, különösen az átfogó DEM-adatok (digitális domborzatmodell szabadon hozzáférhető, szerkeszthető adatformátumok) tekintetében.
A kiemelt kép forrása a European Environment Agency, Caroline Whalley 2024. szeptemberi előadásából származik.
