Az erdők, ezen belül a védett erdők ügye az utóbbi hónapokban különös figyelmet kapott. A civil tiltakozások és a köztársasági elnök véleménye ellenére a parlamenti többség ragaszkodik hozzá, hogy a salátatörvényként elhíresült jogszabály értelmében könnyebb legyen a védett területeken az erdők tarvágása. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének megfelelően minden erdőgazdálkodási tevékenység előtt kötelező legyen az előzetes hatásbecslés végzése.
Az Európai Bizottsághoz beadott panasz célja, hogy EU-s szintű vizsgálatot kezdeményezzenek a hazai erdők állapotáról. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a 10 éves erdőtervek előzetes vizsgálata minden esetben azt eredményezi, hogy az állami hatóság engedélyezi a nem természetvédelmi célokat szolgáló erdőgazdasági tevékenységeket is.
“Elsősorban az állami erdők esetében szeretnénk elérni, hogy a hazai illetékesek végre úgy tekintsenek erdeinkre, mint a köz szolgálatában álló, a faanyagtermelésen kívül számtalan egyéb ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó élőhelyekre. Erdeink nem csupán a biogazdasági célokat (például a klímaszempontokból vitatható energiatermelést) szolgáló biomasszabányák, hanem komplex ökoszisztémák, amelyek segíthetnek a hazánk által vállalt természetvédelmi és klímacélok (szénmegkötés) elérésében” – mondta Kun Zoltán, a szövetség elnöke.
Magyarország átültette jogrendjébe az élőhelyvédelmi irányelvet, aminek célja hogy a jelölő élőhelyek jó ökológiai állapotba kerüljenek. Ennek ellenére egy 2024. decemberében publikált tanulmány az alábbi megállapításokat tette:
- A Natura 2000 védett és a nem védett állami erdőkben a fák lombkorona borítottságának csökkenése szinte azonos, ami a védelmi előírások gyenge végrehajtására utal.
- 2021 után a 20 méternél magasabb erdők esetében ennek a csökkenésnek a 64%-a állami tulajdonú Natura 2000 területeken történt.
- Az állami tulajdonú erdők a magyarországi Natura 2000 területek 78%-át teszik ki, és a veszteség nagy része ezekben a köz szolgálatában és tulajdonában álló erdőkben történik.
- A Natura 2000 védettségű területeken nagy arányú az elsődlegesen faanyag előállítást szolgáló erdők területe, ami jelentős konfliktusforrás a természetvédelmi célokkal.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége úgy látja, hogy 2004-es EU csatlakozásunk óta nem történt jelentős előrelépés a hazai erdők természetességének növelésében. Az agrárminisztérium kiadványa szerint 2023-ban a kétmillió hektár erdőként nyilvántartott területből mindössze 355 hektárt tekintettek természetes erdőnek.
A Nagy Tavak ábrája, készítette: Balogh Dénes
A civil szervezetünk által is támogatott Erdőszeretet Szövetség 2024-ben indított petíciója az Ipolyerdő Zrt példáján keresztül többek között azt kérte az illetékes szervektől, hogy “a végvágásos erdőpusztítást azonnal le kell állítani Magyarországon” és “meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy az állami erdészetek a természet rombolásában érdekeltek!”
Mindezek ellenére a gazdálkodói nyomás tovább fokozódik a hazai erdők 55%-át kitevő állami erdőkön. A jelenleg társadalmi konzultáció alatt álló EU Biogazdasági Stratégia abba az irányba mutat, hogy a gazdálkodói érdek felülírja a biodiverzitás- és klímacélokat
“Szeretnénk emlékeztetni az erdészeti hatóságot és az Agrarminisztériumot az alkotmánybíróság 14/2020. (VII. 6.) határozatára, amely kimondta, hogy a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, amivel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható” – tette hozzá Kun Zoltán.
