Szendőfi Balázs számolt be Facebook oldalán először arról, hogy a Zagyva folyó Maconkai-tározó feletti szakaszán a nyár, a vegetációs időszak közepén kotrásba fogott az illetékes vízügyi igazgatóság. Az aszályos időszakban végzett kotrás oka többek véleménye szerint is feltehetőleg az, hogy a Maconkai-víztározóba a későbbiekben könnyebben tudjanak vizet pótolni. Ugyanakkor ökológiai szempontból rendkívül káros az intézkedés. Kun Zoltán véleménycikke.
Részletes biodiverzitás monitoring nélkül is biztonsággal kijelenthető, hogy a kotrás természetvédelmi kárt okoz az által, hogy különböző kétéltű (tavi, kis tavi és kecskebéka, vöröshasú unka, pettyes gőte és dunai tarajosgőte) és hüllő (vízisiklót és mocsári teknőst) fajokat veszélyeztet. Hazánkban minden kétéltű- és hüllőfaj védett. Ugyan a kotrással érintett folyószakasz nem Natura 2000 terület – ugyanakkor része az Országos Ökológiai Hálózatnak -, de a szövetségünknek nyilatkozó szakértők szerint jelentős állománya található itt a díszes légivadász nevű szitakötőnek, amely szintén védett és Natura 2000 jelölőfaj.
A Fertő tavi vízitelep fejlesztéséhez kapcsolódó egyik per éppen a mederkotráshoz kapcsolódott. Másodfokon a Kúria a felperes Greenpeace Magyarország Egyesületnek adott igazat és döntése szerint “a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet.” A Greenpeace már akkor kijelentette, hogy az ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, és ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének véleménye szerint a Zagyva kotrása esetében is iránymutató lehet a 2024. júliusi ítélet.
Fotó: Szendőfi Balázs
A elvégzett kotrás ellentétes a Víz Keretirányelv (VKI) előírásaival is, amely szerint 2027-re minden hazai felszíni víztestnek legalább jó ökológiai állapotba kell kerülnie. A tevékenység ellentmond a VKI 4. cikkének 7. bekezdésének, amely kimondja, hogy Magyarország mint tagállam csak akkor NEM szegi meg az előírásokat ha a beavatkozás mindegyik alábbi feltételnek megfelel:
a) minden lehetséges lépést megtesznek az ártalmas hatás mérséklésére;
b) a változtatások okait a 13. cikkben megkívánt vízgyűjtő-gazdálkodási terv részletesen tartalmazza, és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják;
c) a változtatások oka elsőrendű közérdek az emberi egészség, az emberi biztonság vagy a fenntartható fejlődés tekintetében
d) a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan mód, ami a környezet számára jóval előnyösebb.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének véleménye szerint a természetvédelmi károkozás mellett fontos kiemelni azt is, hogy a kotrás ront a Zagyva mint felszíni víztest ökológiai állapotán. Ezen kívül megszünteti a nádas árnyékoló hatását, felmelegíti a vizet ezzel növelve a párolgást, valamint a gyorsabb lefolyás növeli az aszály kockázatát, ami elősegíti a táj kiszáradását. Fentiekre tekintettel támogatjuk az MME Nógrád megyei csoportja által megfogalmazott javaslatokat:
Készüljön el egy hosszú távú koncepció a térség vízügyi problémáinak megoldására, aminek keretében javasoljuk a térségben az árasztások lehetőségének megvizsgálását.
Alakuljon egy fórum, amelynek keretein belül az érintettek közös álláspontot dolgozhatnak ki. A vízügyi ágazat, az érintett hatóságok, a természetvédelmi kezelő, a gazdálkodók mellett javasoljuk a lakosság, valamint a civil szervezetek bevonását is.
Ilyen lett. Fotó: Szendőfi Balázs
Ilyen volt:
A kiemelt kép forrása: Szendőfi Balázs Facebook
