Az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint illetékes kormányzati szerv közzétette a Balaton új vízparti szabályozásának tervét (BATÉK és Vízparti Terv) július 16-án az e-epites.hu honlapon. A kötelezően előírt társadalmasítás éppen a nagy nyári szabadságolások idejére esett és mindössze 8 napig tartott, ami megkérdőjelezi a kormány szándékát azzal kapcsolatban, hogy valóban kíváncsi-e a társadalmi észrevételekre. Szövetségünk az alábbi észrevételeket tette a tervvel kapcsolatban
A BATÉK alapelvével kapcsolatban továbbra is fenntartjuk a korábbi konzultáció során megfogalmazott észrevételünket: A Balatont, mint egy egységet, vízgyűjtő léptékben, kell kezelni, amit szervezetünk már 2024-ben a Balatoni Zöld Minimum összeállítása során is megfogalmazott. Ehhez az EU Víz Keretirányelv keretében 7 évente készülő Vízgazdálkodási Terv valamint a Világbank által finanszírozott Functional Areas projekt Balaton lehatárolása szolgálhatnak alapul. Véleményünk szerint a legfontosabb a tó és vízgyűjtője integrált vízgazdálkodásának megvalósítása lenne, a vízminőségének biztosításával, a tó ökológiai rendszerének megvédésével, a vizes élőhelyek megtartásával, mert ezek nélkül mindennemű fejlesztés okafogyottá válhat. Egy az emberek szellemi és fizikai kikapcsolódására alkalmatlan, élettelen tó minden vonzerejét elveszíti.
Nem készült el a tó terhelhetőségi vizsgálata, amely a Vízparti Terv egyik fontos alappillére lehetett volna. Az egyes fejlesztéseket és tervezett projekteket tehát nem csak a pontszerűen meghatározható terhelés, hanem az teljes egységre való terhelést figyelembe véve kell értékelni. A jövőben csak azokat a projekteket szabad engedélyezni, amelyek mind a pontszerű, mint a Balaton teljes területére elfogadható terheléssel rendelkeznek. Mindez azért fontos, mert a meglévő túlfejlesztésekhez kapcsolódva a kumulatív hatásainak vizsgálatára van szükség. Véleményünk szerint a rengeteg potenciális kikötőfejlesztés a nagymérvű súlyos, negatív, összeadódó hatások miatt megkövetelné az Élőhelyek Irányelv 6(4) és a Víz Keretirányelv 4(7) szerinti eljárások alkalmazását is.
A BATÉK jelenlegi tervezete, ugyan néhány ponton javult a korábbi tervezethez képest, és átvéve Szövetségünk korábbi javaslatát már elsősorban ökológiai rendszerként hivatkozik a Balatonra (“elsősorban egy ökológiai rendszerpótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal”), de továbbra is jelentős hiányosságokkal rendelkezik. A meglévő ökológiai kockázatokat figyelmen kívül hagyja, amelynek legerősebb bizonyítéka, hogy sem a klímaváltozásból sem a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő veszélyek nem szerepelnek a normaszövegben. A terv nem foglalkozik azzal, hogy a meglévő szabálytalanságokat – ideértve egyes területek magánosítását, közhasználat előli elzárását – kezelje, ehelyett ezek legalizálásához vezet.
A BATÉK megalapozó dokumentációja nem készült el, így megfelelő egyeztetés sem történhetett meg az E-TÉR felületén. A környezeti vizsgálat és a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció nem a tervre, hanem a jogszabály tervezetre készült el, és sajnos a dokumentumok szervezetünk által a korábbi konzultációban felsorol hiányosságait nem kezelték.
A BATÉK-ból hiányoznak az értelmező rendelkezések, holott a Trtv. csak néhány fogalmat rögzít a BATÉK és a Vízparti Terv vonatkozásában. A többi BATÉK-ban, Vízparti Tervben használt fogalmat szükséges a végleges rendeletben meghatározni. A területhasználati kategóriák elnevezései közül a strand, kemping, kikötő inkább létesítményekre utalnak, mint területfelhasználási kategóriákra.
Súlyos hiányossága a tervnek, hogy a tó jogi partvonalát, amely meghatározza a tó mederterületét és fontos információ egyéb jogszabályok megvalósításához, a térképeken nem ábrázolják. A térképekről szintén hiányoznak a meglévő országos jelentőségű védett területek, a Ramsari terület és a Natura 2000 területek határvonalai.
A dokumentumból hiányzik a minimum beépítetlen sáv szigorítása, amit a Balatoni Zöld Minimum szerint legalább 100 méterre kellene növelni.
A BATÉK többféle megfogalmazást alkalmaz a közhasználatra, ami súlyos jogbizonytalanságot teremt. Az alábbi fogalmakkal találkoztunk a dokumentumban: „közcélú használat”, „közösségi használat”, „közösségi célú használat”. A magyar építészetről szóló 2023. C. törvény ezek közül mindössze a „közhasználatú terület” fogalmát határozza meg. Ha a kifejezések megfeleltethetők egymásnak, azt tisztázni kellene, ha nem, akkor a jogbiztonság érdekében mindegyikhez külön definícióra lenne szükség (itt szeretnénk utalni megint az értelmező rendelkezések hiányára).
Elfogadhatatlan, hogy a BATÉK lehetővé teszi, hogy a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) általános és egyedi eltéréseket is alkalmazzanak a Balatoni főépítész véleménye mellett, az állami főépítész jóváhagyásával. Csökkenthető a parkolók száma, egyes övezetekben a legkisebb telekméret, a kismértékű közútkorrekció vagy a maradványtelkek más övezetbe sorolhatók. A BATÉK által megtiltott rendeltetések a HÉSZ-ben továbbra is megmaradhatnak, ami az egész szabályozás hatékonyságát és értelmét kérdőjelezi meg. A hatályos HÉSZ-ek megengedőbb részeit a szigorúbb szabályozáshoz kell igazítani és nem megengedni a további alkalmazásukat.
Fentieken kívül a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége csatlakozott a Kék Ernyő Mozgalom által benyújtott észrevételekhez is mint aláíró.
forrás: hirbalaton.hu
