Az úgynevezett Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület ajánlása szerint az eddigi 30 Celsius-fokos felső határ helyett a jövőben 32 fokos vízhőmérsékletig engedhet a Dunába hűtővizet a Paksi Atomerőmű. Mindezt annak ellenére, hogy a Duna vizének hőmérséklete 40 év alatt már így is 3 Celsius-fokkal nőtt. Nyilvánvaló, hogy a testület szerint az áramellátás biztonságának fenntartása mindennél fontosabb, vagyis az ökológiai szempont figyelmen kívül hagyásával a testület éppen a nevében szereplő fenntarthatóságnak nem felel meg.
Hogyan lehetséges az ökológiai szempontok ilyen szintű mellőzése?
Az említett Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületnek egyetlen ökológiai szakértő tagja sem volt! Vajon miért gondolta úgy Magyarország kormánya, hogy éppen a fenntarthatóság alapjához – az egészséges bioszférához – értő szakembereket lehet a testületből kihagyni? Magyarországon a fenntarthatóság esküvői torta elméletét (egészséges bioszférára épülhet egy jól működő társadalom, ami az alapja a gazdasági fenntarthatóságnak) úgy tűnik éppen fordítva értelmezi a kormány. A feltételezett gazdasági fejlődés minden egyéb szempontot felülír.
Érdekes ugyanakkor, hogy a természettudományos szakértő hiánya ellenére a tanácsadó testület ajánlása is elismeri: számos ökológiai problémát okozhat az egyre melegedő víz. A 30°C feletti vízhőmérséklet a Dunában veszélyes a folyó élővilágának, különösen a hőmérsékletre érzékeny fajok esetében. A magasabb hőmérséklet csökkentheti az oldott oxigén mennyiségét, ami stresszt, sőt pusztulást is okozhat a halak és egyéb vízi élőlények esetében. Ezenkívül a meleg vízben a kórokozók és paraziták elszaporodhatnak, ami további veszélyt jelent a vízi élővilágra.
Milyen konkrét problémákat okozhat a túl meleg víz?
- Oxigénhiány: A meleg vízben kevesebb oxigén tud feloldódni, mint a hidegben. Ez különösen a mélyebb, lassabban áramló szakaszokon jelent problémát, ahol a vízi élőlényeknek nagyobb szükségük van az oxigénre.
- Hőstressz: A magasabb hőmérséklet a halak és más vízi élőlények számára is stresszfaktort jelent. A hőstressz gyengíti az immunrendszerüket, és fogékonyabbá teszi őket a betegségekre.
- Szaporodási problémák: A magasabb hőmérséklet zavarhatja a halak szaporodási ciklusát, csökkentve a szaporodási hajlandóságot és a peték kelési arányát.
- Élőhelyvesztés: A meleg víz befolyásolhatja a növényzetet és az élőhelyek minőségét, csökkentve a halak és más vízi élőlények számára alkalmas területeket.
- Kórokozók és paraziták elszaporodása: A meleg víz ideális tenyészhelyet biztosít a kórokozók és paraziták számára, ami további veszélyt jelent a vízi élőlények számára
Hiány van hazánkban a természettudományos szakértők tekintetében?
Nincs! A HUN-REN Lendület Folyóvizi Ökológia Kutatócsoport kiemelten kutatja a lebegtetett életmódú élőlények (plankton) biológiai sokféleségének szerepét az emberi tevékenységekre adott közösségi válaszban. A globális felmelegedés így a Duna vizének felmelegedése is faj-, vagyis funkcióvesztéshez vezet, ami gyengíti az ökoszisztémák hatékonyságát és stabilitását. A kutatócsoport szakértői többek között az emberi hatások, mint a folyószabályozás, következményeit kutatják a vízoszlop vertikális változásain (hőmérsékleti rétegződés). Tehát hazai szakértőben nincs hiány, mindössze arról van szó, hogy az ipari érdekek felülírják az alaptörvényben rögzített felelősséget a biodiverzitás védelméért.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség véleménye szerint az éghajlatváltozás a folyók és tavak átlagos vízhőmérsékletét is megemelte, a jégborításos évszakok időtartamát pedig lerövidítette. E változások – a folyók magasabb téli és alacsonyabb nyári vízhozamával együtt – jelentősen befolyásolják a vízminőséget és az édesvízi ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás által előidézett változások némelyike további terhet ró a vízi élőhelyekre, például szennyezés formájában. A folyók esetében például a kisebb csapadékmennyiség miatti alacsonyabb vízhozam a szennyező anyagok nagyobb koncentrációjával jár, mivel kevesebb víz áll rendelkezésre a szennyezés felhígításához
Hogyan alakult a Duna hőmérséklete?
Az elmúlt 40 évben a Duna hőmérséklete jelentősen megemelkedett, összhangban a globális éghajlatváltozással és a léghőmérséklet emelkedésével.
Íme a főbb megfigyelések és trendek:
- Gyorsuló melegedés: A legfrissebb kutatások szerint, különösen az 1980-as évek második felétől kezdve, a felszíni vízhőmérséklet melegedésének üteme több mint hatszorosára gyorsult. Míg az 150 éves vizsgált időszakban évtizedenként átlagosan 0,05 °C volt az emelkedés, addig az elmúlt 40 évben ez az érték 0,32 °C/évtizedre nőtt.
- Összefüggés a léghőmérséklettel: A Duna vízhőmérsékletének emelkedéséért elsősorban a léghőmérséklet növekedése a felelős, nagyjából 80%-ban.
- Nyári melegedés és szélsőségek: A nyári hónapokban, különösen augusztusban, a hőmérséklet-emelkedés a legmarkánsabb. Az utóbbi években egyre gyakrabban mérnek 25-26 °C-os, sőt Paksnál 30 °C feletti vízhőmérsékletet is a Dunában.
- Téli melegedés: Érdekes módon a téli vízhőmérsékletek majdnem kétszer olyan gyorsan változtak, mint a nyáriak.
- Regionális eltérések: Bár a melegedés általános jelenség a Duna mentén, vannak regionális különbségek is. Például Szerbiában, a Száva és Duna összefolyásánál végzett mérések szerint a Duna hőmérséklete évtizedenként 0,34 °C-kal emelkedett.
- Ökológiai hatások: A melegebb Duna-víz számos ökológiai problémát vet fel. Kihat a lebegtetett élőlényközösségekre (pl. planktonok), a kagylókra (tömeges pusztulásokat okozhat), és általánosságban a folyó élővilágára. Emellett nehezíti az ipari létesítmények, például atomerőművek hűtését is, amelyeknek a felmelegedett víztől visszahűtve kellene a vizet visszaengedniük a folyóba.
- 1996 vs. 2022 példa: Jól szemlélteti a változást, hogy míg 1996. július 23-án Magyarországon 18-19°C-os volt a Duna, addig 2022. július 23-án meghaladta a 26°C-ot.
Összességében tehát egyértelmű és jelentős melegedési trend figyelhető meg a Duna hőmérsékletében az elmúlt négy évtizedben, ami komoly kihívásokat jelent mind a folyó ökoszisztémája, mind az emberi tevékenységek számára.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének véleménye szerint tehát a 30-ról 32 fokra történő emelés felelőtlen döntés, amellyel az egészséges bioszférát, ezzel pedig végső soron az emberek egészségét veszélyeztetjük
