Több mint 75 nem kormányzati szervezet, köztük a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége nyílt levelet intézet a 27 EU tagállamhoz annak érdekében, hogy a farkasok védettségi szintjét ne csökkentsék nemzeti szinten. Mindezzel a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy szembeszálljanak a politikai indíttatású és tudományosan megalapozatlan folyamattal, amit az Európai Bizottság indított a farkasok ellen.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére a Berni Egyezmény keretén belül csökkentették a farkasok fokozott védelmét, ami ahhoz vezetett, hogy az élőhelyvédelmi direktíva keretében is csökkent a faj védettségi szintje. Mindezt annak ellenére, hogy az európai tudományos közösség által közzétett értékelések szerint az EU legtöbb farkas alpopulációja továbbra is sérülékeny, veszélyeztetett vagy erősen veszélyeztetett. Az EU összes farkas populációjának általános leminősítése ellentmon
d a tudományos bizonyítékoknak, és mint ilyen, nem felel meg az EU élőhelyvédelmi irányelvében megfogalmazott előírásoknak.
2025. június 24-én az EU Hivatalos Lapjában közzétették a farkasok leminősítéséről szóló döntést, ami azt jelenti, hogy az EU-27 tagállamainak 18 hónapjuk van arra, hogy ezt a változtatást átültessék a nemzeti jogba. Az átültetés azonban nem kötelező, nemzeti szinten a tagállamok dönthetnek a fokozott védelem fenntartása mellett. Az alábbi pontok indokolják a tagállamok, köztük Magyarország, óvatosságát a témában:
Jogbizonytalanság
Tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság előtt folyamatban van két olyan jogi ügy is, amely megkérdőjelezi a farkasok listára való visszavételéről szóló uniós határozat jogszerűségét, bölcs dolog fenntartani a jelenlegi nemzeti jogokat. Egy elhamarkodott változtatás később összeegyeztethetetlennek minősülhet az uniós joggal, különösen mivel az Európai Bíróság számos közelmúltbeli ítélete megerősítette az élőhelyvédelmi irányelv olyan értelmezését, amely ellentmond a farkasok listára való visszavételéről szóló határozatnak.
Tudományos indokok
A farkasok jegyzékbe vételéről szóló határozatot nem támasztja alá semmiféle ökológiai vagy populációs adat. Éppen ellenkezőleg, a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy a farkaspopulációk Európa számos régiójában továbbra is sebezhetőek, veszélyeztetettek vagy erősen veszélyeztetettek. Az EU élőhelyvédelmi irányelve értelmében a tagállamok jogosultak – és bizonyos esetekben kötelesek – az uniós szinten meghatározottaknál szigorúbb védelmi előírásokat fenntartani, különösen akkor, ha a tudományos eredmények folyamatos védelmi szükségleteket jeleznek.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, mint a 75 civil szervezet egyike szorgalmazza, hogy a nemzeti jogszabály-módosításokat függesszék fel mindaddig, amíg a jogi helyzet teljes mértékben tisztázódik, és nem születik jogi és tudományos bizonyítékokon alapuló konszenzus. Kérjük a magyar kormányt, hogy a farkas védettségi szintjét tartsa a jelenlegi szinten. Korábbi levelünkben kértük Nagy Istvánt, hogy a magyar kormány indítson eljárást az Európai Bizottság ellen a farkasok védelme érdekében. Sajnos a kormány nem tervezi eljárás indítását az Európai Bizottság ellen, de megnyugtattak minket, hogy a farkas hazai védettségi szintjének változtatása nincs napirenden.
