Miért kell a kotrásokat egyénileg kezelni?
Az EU Bíróság szerint minden ilyen beavatkozást projektként kellene kezelni és engedélyhez kötni, hiszen ezek is veszélyeztethetik a víztestek jó ökológiai állapotát! A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a mai napon hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnak a hazai vízfolyások kotrásának gyakorlata miatt. A civil szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az EU Víz Keretirányelv szerint a felszíni vizek esetében a legalább jó ökológiai állapot elérése a cél 2027-re. Ugyanakkor a jelenlegi hazai vízügyi gyakorlat alapján ha a kotrást meder fenntartásnak tekintik akkor előzetes hatósági engedély és környezeti hatásvizsgálat nélkül lehet ezt végrehajtani.
Súlyos aszály idén is
Az idei aszályos nyár során számos mederkotrás is nagy figyelmet kapott a közösségi médián keresztül, és a helyi civil szervezetek tiltakozásokkal több alkalommal is, például a Gerje és a Zagyva esetében, sikeresen állították meg ezeket a tevékenységeket. Mindezekre a kotrásokra azért kerülhetett sor, mert Magyarország a vízügyi keretirányelv követelményeit ugyan átültette a vonatkozó jogszabályokba, de a gyakorlati alkalmazás során nem a hatóságok nem veszik figyelembe az Európai Bíróság értelmező határozatait. A hazai szabályok szerint a vízfolyások szabályozása (beleértve a kotrást is) olyan tevékenység, amely környezeti hatástanulmány köteles, de a vonatkozó kormányrendelet egy kiskaput biztosít a vízügyi igazgatóságoknak: környezetvédelmi engedély nem szükséges, ha a kotrás célja a víz áramlási kapacitásának fenntartása.
Ezzel szemben van egy Európai Bírósági C‑461/13 ügyben született döntése (Case) kimondja, hogy a Víz Keretirányelv 4. cikkének szerkezetéből és különösen e cikk (6) és (7) bekezdéséből kitűnik, hogy valamely víztest – akár átmeneti – állapotromlása csak szigorú feltételek mellett engedélyezett, és, hogy a tagállamok kötelesek megtagadni valamely egyedi projekt engedélyezését, ha az az ezen irányelvben előírt időpontban valamely felszíni víztest állapotának romlását okozhatja, vagy valamely felszíni víztest esetében veszélyezteti a jó állapot vagy a jó ökológiai potenciál és jó kémiai állapot elérését. A bíróság azt is kimondta, hogy mindez vonatkozik a meder kotrásokra is.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének értelmezése szerint a bírósgi döntésre tekintettel minden mederkotrást projektnek kell tekinteni. Ezeket engedélyeztetni kell, mivel ezeknek lehet negatív ökológiai hatása. A szervezet úgy véli, hogy az idei aszályos nyár bebizonyította, hogy a rendszerszintű probléma van a kotrások elvégzésével kapcsolatban. A jelenlegi gyakorlat, ami nem köti automatikusan engedélyhez a mederkotrásokat jogellenes. Hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terve a felszíni víztestek jelentős részét, konkrétan a folyók 94,6%-át, nem megfelelő ökológiai állapotúnak minősítette.
fényképek: Szendőfi Balázs
Jogszabályi háttér:
“Szeretnénk elérni, hogy az Európai Bizottság kötelezze Magyarországot a vonatkozó jogszabályok és vízgazdálkodási gyakorlat EU Víz Keretirányelvhez való hozzáigazításához, és garantálja, hogy minden kotrás előtt elvégezzék az ökológiai hatások értékelését. E kötelezettség nélkül hazánk nem fogja elérni azt, hogy a 2027-re minden felszíni víztest legalább jó ökológiai állapotba kerüljön” jelentette ki Kun Zoltán a szövetség elnöke
További kérdések esetén - például a területre tervezett munkásszállóval kapcsolatban - keresse Kun Zoltánt, szövetségünk elnökét: 06-20-360-6886
#Vízvédelem #NagyTavak #KörnyezetiJog #EUkeretirányelv
