Az állami erdők kiemelt jelentőségüek az EU biológiai sokféleségre és klímára vonatkozó céljainak eléréséhez.

Azonban ahelyett, hogy az állami erdőket nagyrészt kezelő állami erdőgazdálkodók az EU-s jogszabályok hatékony végrehajtása érdekében dolgoznának, az EUSTAFOR, amely az állami erdészeti szervezeteket képviseli Brüsszelben, kitartóan lobbizik az EU környezetvédelmi jogszabályainak aláásása érdekében.

Mivel az EUSTAFOR egyik tagja az Agrárminisztérium, ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének kezdeményezésére 19 ország 25 civil szervezete a mai napon (2026. március 26) nyílt levélben szólította fel az EUSTAFOR-t, hogy hagyjon fel a cellulóz- és papíripar, a biomassza erőművek, a nagy magán erdőtulajdonosok és az agrár-ipari lobbi érdekeit képviselő lobbizással, és ehelyett összpontosítson az állami erdők közjó érdekében történő fenntartására.

Az európai közvélemény elsősorban azt várja el az erdőktől, hogy megvédjék a biológiai sokféleséget, szén-dioxid-tárolóként szolgáljanak, és rekreációs lehetőségeket nyújtsanak. Ehelyett az EUSTAFOR a közelmúltban az alábbi célok érdekében lobbizott:

• az EU globális erdőirtáshoz való hozzájárulásának megállításáról szóló törvény (EUDR) végrehajtásának elhalasztása
• az EU a védett területekre vonatkozó céljainak elérése ellen
• a természet helyreállítás jogszabály hatékony megvalósítása ellen, azt kérve, hogy a jogszabályi kötelezettségek csak a már védett területekre vonatkozzanak (tehát azokra a területekre korlátozódjon a helyreállítási kötelezettség, ahol amúgy is kötelező a megfelelő természetvédelmi állapot elérése)
• a madárvédelmi irányelv gyengítése, hogy az ne „korlátozza” a fakitermelést
• az erdő szén-dioxid-elnyelőkre vonatkozó LULUCF-rendeletének gyengítése és a célok gyengítése érdekében
• az Európai Bizottság azon törekvése ellen, amely támogatja a természetközeli erdőgazdálkodást az EU-ban
• az EU utolsó őserdőinek és öreg erdőinek feltérképezésének elkerülése ellen (amely lépéssel meg lehetne állítani ezen erdők területének csökkenését)
• az állami erdők állapotára vonatkozó adatok nyilvánosságának korlátozása érdekében az EU Erdő Monitoring Jogszabály elfogadása ellen

(megjegyzés: a fentieket igazoló dokumentumok a nyílt levélen keresztül elérhetők)

Az EU erdei, hasonlóan a magyarországi erdőkhöz, rossz állapotban vannak.

Az évtizedekig tartó intenzív gazdálkodás sok erdő természetességét csökkentette, őket faültetvényekké alakította. Az erdők ilyen mértékű romlása az egyik fő oka annak, hogy az EU nem teljesíti a CO2-felvételre és a biológiai sokféleségre vonatkozó jogszabályi célokat.

Bár minden erdő fontos, a biodiverzitás és az élőhelyek megőrzéséhez az EU állami erdeinek védelme és helyreállítása kritikusan fontos. Az EU tagállamok erdeinek valamivel több mint 40%-a állami tulajdonban van (ez az arány Portugáliában kevesebb mint 3%, Bulgáriában pedig közel 90%, míg Magyarországon közel 53% kicsivel több mint 1 millió hektár van állami kézben). Az állami erdőknek az állampolgárok érdekében történő természetvédelmi jellegű kezelése az ökoszisztéma-szolgáltatások teljes skáláját – ideértve az élőhelyek és fajok megőrzését, az árvízszabályozást, a hőmérséklet-szabályozást és a szén-dioxid-tárolást – tudja biztosítani. Mindez hatalmas előnyökkel járna az EU valamennyi állampolgára számára.

Tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy minél magasabb egy erdő természetessége, annál nagyobb a stabilitása, és a veszélyeztető tényezőkkel szembeni ellenálló képessége, valamint annál nagyobb az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos haszna és az alkalmazkodóképessége. A legutóbbi nemzeti jelentés alapján Magyarországon az erdők természetessége nagyon alacsony (a közel 2 millió hektár „erdőből” mindössze 477 hektár tekinthető természetesnek).

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségénél úgy gondoljuk, hogy a Civil EU Elnökség alatt 2024 októberében rendezett az EU erdeivel fogalmazott konferencia nyilatkozatában megfogalmazott célokat kell elérnünk Magyarországon. Ezek az alábbiak:

• Az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája felé tett politikai kötelezettségvállalásra hivatkozva sürgősen növelnünk kell a szigorúan védett erdők területét, a teljes magyarországi erdősültség legalább 15%-ára, az állami erdőkre összpontosítva.
• Csökkenteni kell a tűzifa felhasználását az országban a biomassza erőművek támogatásának leállításával és a háztartások energiahatékonyságának támogatásával.
• Az őshonos fajokból álló erdőket és a faültetvényeket meg kell különböztetnünk a nemzeti földnyilvántartás segítségével, hogy növelje az átláthatóságot erdeink természetességével kapcsolatban.
• Haladéktalanul végre kell hajtani az EU természet helyreállítási jogszabályt, és a nemzeti helyreállítási terv segítségével állítsa helyre a működő természetes erdei ökoszisztémákat, amelyek a fajok teljes skáláját, valamint a növények és a talajok stabil szénkészletét védik és növelik, különös tekintettel az erdei vadon helyreállítására, és támogassa az faültetvények természetes erdőkké történő átalakítását.
• Az összes vonatkozó szakpolitika és intézkedés össze kell hangolni a szárazföldi szén-dioxid-elnyelési célok növelése érdekében az erdőkre nehezedő nyomás csökkentésével (ehhez az új klímatörvény remek lehetőséget biztosít.

Fentiekre hivatkozva a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége azt kéri az Agrárminisztériumtól, hogy határolódjon el az EUSTAFOR ártalmas brüsszeli lobbi tevékenységétől és fontolja meg a szervezetből való kilépést.

#nagytavak #eustafor #agrarminiszterium