A 141/2018. (VII. 27.) Kormány rendelet számtalan hazai településen (Jászfényszarutól Sopronig, Nagykanizsától Győrig) jelölt ki úgynevezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat. A kormányrendelet a helyi szabályozási terveket teljesen figyelmen kívül hagyva, a törvényben rögzített feladatkörtől megfosztva az önkormányzatokat, többnyire zöldterületeket feláldozva új beépítésre kijelölt területeket jelölt ki. Ennek eredményeképpen a legtöbb esetben csökkent a Biológiai Aktivitás Érték és így az életminőség a településeken (a biológiai aktivitás értékről bővebben itt).

A zöldterületek eltűnése a felgyorsuló klímaváltozás, amely a kutatások szerint a Kárpát-medencét fokozottan érinti, miatt is erősen aggályos. A változó éghajlat hatására elmúlt négy évből három is rendkívül aszályos volt, és a 2026-os év sajnos illeszkedik a folyamatba. Súlyos aszály alakult ki már május elején az egész ország területén. A tavaszi csapadék jóval a szokásos mennyiség alatt alakult. A helyzet nyilvánvalóan válságos, ezért az új kormány illetékes miniszterét már felkérték egy “azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására”.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége egy konkrét ügyben perre is ment, annak érdekében, hogy kormányrendelettel , a helyi lakosok érdekével és az önkormányzatok terveivel szemben ne lehessen új beépítéseket kialakítani . Győr-Győrszentiván területén az egyik helyi civil szervezet kérésére igyekeztünk megakadályozni – sajnos sikertelenül -, hogy a környezetvédelmi eljárás során kiadott kormányhivatali határozat jogerőre emelkedjen. Ugyanakkor az úgynevezett  Győri Ipari Park 2.0 ügye nagyon sok tanulsággal szolgál. Látható hogy a papírtigrisként kezelt különböző városi stratégiák jelenleg alkalmatlanok a helyi lakosok életminőségének védelmére (korábbi sajtóközleményünk az ügyben).

Papírtigris 1 – Klímastratégia

Győr közgyűlése 2021. szeptember 28-án fogadta el a KEHOP által finanszírozott projekt keretében elkészült Városi Klímastratégiát. A dokumentum többek között megállapította, hogy a városban az egyik probléma “a meglévő zöldfelületek alacsony volta.” A város azon részeiben, ahol a beépítettség a legnagyobb arányú és a zöldfelületek száma minimális, jelentős hőmérséklet többlet, úgynevezett hőszigetek alakulhatnak ki. A stratégia alapján a város gyengeségei között jelenik meg, hogy “az elnyelő kapacitás alacsony mértékével párhuzamba állítva a város stratégiai terveiben a zöldfelület-fejlesztés és -gazdálkodás nem jelenik meg elég hangsúlyosan.” Ezen kívül a felhagyott ipari területek továbbhasznosítása megoldatlan így azok nem járulnak hozzá a zöldfelületek növeléséhez. A klímastratégia ezért helyesen azt a célt tűzte ki, hogy a város közigazgatási területén található zöldfelületek és természetközeli területek állapotának fenntartására, tudatos és természetalapú fejlesztésére van szükség.

Papírtigris 2 – SECAP

Győr városának van úgynevezett Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve í(SECAP) is 2023-ból. A helyi egyetem szakértői a dokumentumot az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (Covenant of Mayors – CoM) által lefektetett követelmények és elvárások alapján, a CoM által megadott szerkezetben készítették. A szerzők megállapították, hogy: “A táji szintű problémák mellett a zöldfelületek problematikája is megjelenik a városban. A város zöldfelületeinek mérete 2011 és 2019 között bár emelkedett (3%), a felszínborítottsági jellemzők érdemben nem változtak. A már elfogadott Győr Megyei Jogú Város Klímastratégiája 2021-2030 alapján elmondható, hogy a zöldfelületekre vonatkoztatott elnyelő kapacitás azonban nagyon alacsony, vagyis elnyelő szempontból deficites helyzetben van a város”. Ebből következik, hogy az egyik javaslat az elnyelő kapacitások növelése, amivel az új ipari park kialakítása ellentétes.  

Papírtigris 3 – Településfejlesztés

A kormány által erőltetett győrszentiváni beruházás ellentétes Győr Integrált Településfejlesztési Stratégiájával (ITS) is, vagyis az Ipari Park 2.0 terve nem  az önkormányzat beruházási szándékára és településrendezési eszközeire épül. A 2021-ben módosított ITS-ban egy szó nem esik arról, hogy Győrszentivánon 400 hektár ipari területet tervez az önkormányzat. Az viszont szerepel az akciótervek között, hogy a településrészen két helyszínen is zöldfelület fejlesztést kell végrehajtani.

Fentiekre kívül érdemes megjegyezni, hogy egy 2021-ben megjelent cikk alapján Győrben erőteljesen megfigyelhető az úgynevezett városi hősziget jelensége. A klímaváltozás jelentős kockázat a helyi lakosok életminősége szempontjából, ezért minden zöldfelület beépítést el kell kerülni!

Életrekelthetőek-e a papírtigrisek?

A válasz egyszerű: IGEN. Annak érdekében, hogy a helyi lakosok életminőségét javítsa, és a papírtigriseket életre keltse, Győr MJV önkormányzatának az alábbiakat kellene tennie

• A klímastratégia célkitűzéseinek megfelelően fejlesszék a városi zöldfelületeket, a városi hősziget hatás csökkentése és a szénelnyelő kapacitás fejlesztése érdekében.
• Teremtsenek elő forrásokat arra, hogy városi klíma stratégia és az ehhez kapcsolódó ÜHG leltár – 2024-ben esedékes, de sajnos elmaradt – kötelező frissítése végre megtörténjen.
• Győr MJV önkormányzata támogassa a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány által kidolgozott állásfoglalást és petíciót Magyarország tájhasználatának elkerülhetetlen reformjáról
• Győr MJV önkormányzata vállalja, hogy Székesfehérvárhoz hasonlóan egy éven belül elkészíti a város jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítását, amit a város honlapján mindenki számáre elérhetővé tesz.
• Győr MJV önkormányzata kezdeményezze az újonnan felálló kormány illetékeseinél a korábbi kormányzat által Győrszentiván területén a helyi lakosokra erőltetett új ipari park kialakításának megállítását.
• Az önkormányzat által megvásárolt győrszentiváni területen (a már magántulajdonba került területrész visszavásárlását is ideértve) az önkormányzat, ökológusok bevonásával, hajtson végre természet helyreállítási projektet (zöldfelület fejlesztést).
• Egészen addig amíg a vélhetően ipari eredetű szennyezéseket – amelynek legfrissebb példájáról dr. Balog-Farkas Renáta önkormányzati képviselő is beszámolt facebook oldalán – nem sikerül megszüntetni, újabb ipari beruházásokat ne ösztönözzön és támogasson az önkormányzat.

Úgy gondoljuk, hogy az újonnan felálló kormány elkötelezettsége az élhető környezet kialakítása tekintetében olyan lehetőséget biztosít a győri önkormányzatnak, hogy a korábbi ipari fejlesztések után most a helyi lakosság élhető környezetének kialakításának biztosítására koncentráljon. Mindezzel példát mutathat a többi hazai önkormányzatnak arra, hogy a papírtigrisként polcra tett különböző stratégiák megvalósítása országszerte megkezdődjön.