Még februárban jelent meg a HVG.hu-un egy cikk amely büszkén számolt be arról, hogy Mátraszentistvánon “kiemelkedően hosszú sípályát építenek”. Magyarországon, ahol a HungaroMet adatai szerint a havas napok számának alakulása egyértelműen csökkenő tendenciát jelez, nem hiszem, hogy van létjogosultsága a sípálya fejlesztésnek, főleg nem egy védett Natura 2000 területen.
A témában a teljes szakvéleményünk itt olvasható
A Másfélfok portálon megjelent korábban egy ismeretterjesztő cikk, amely alaposan bemutatta a havas napok változását hazánkban. A szerző ezt írta: “A havazások a 2011-2020 évtizedet megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul, 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas napunk általában észak-északkeleten fordul elő, ugyanakkor itt történt a legnagyobb mértékű változás is az elmúlt 40 év alatt”. Gondolhatja-e egy felelősen gondolkodó hatóság, hogy van értelme egy a Natura 2000 terület természetvédelmi céljaival össze nem egyeztethető sípark fejlesztésnek a Mátrában? Szerintem nem.
Úgy vélem az egyik legnagyobb baj a beruházással – eltekintve attól, hogy egy védett területen valószínűleg természetvédelmi értékeket károsít – hogy egy olyan sport (síelés) fejlesztését tűzi ki célul, amelynek – a klímaváltozás hatásait figyelembe véve – nincs jövője hazánkban. Európában mi szélességi körünkön (vagy mondjuk úgy, hogy a mérsékelt égövön) 1000 méter alatt a sípályák jelenleg is bajban vannak. Franciaországban 1500 méter alatt már több pályát bezártak, a Nature honlapján megjelent cikk szerint pedig a 28 európai országban vizsgált 2234 sípálya legalább 53%-nak hóágyúzás nélkül nincs jövője.
Ugyanakkor a hóágyúzással nekem komoly fenntartásaim vannak. Bármit tesznek, hogy környezetbarát legyen a mátraszentistváni beruházás, nem lesz az. Mondjuk elérik, hogy a hóágyúk csak és kizárólag megújuló energiával működnek, de minden energia, ami egy fenntarthatatlan sportra fenntartására fordítódik, feleslegesen felhasznált, ezért szerintem fenntarthatatlan lesz.
A másik probléma az, ami a Fertő tavi vízitelep helyére tervezett beruházás esetében is felmerült: a védett területet pusztán, mint egy látványelem használjuk egy természetes élőhelyet 100%-os biztonsággal károsító, és javulás helyett további leromlást okozó, beruházáshoz. Olyan turisztikai tevékenységeket kellene inkább támogatni (gyaloglás, túrázás, terepfutás, tájfutás) amelyeknek a környezeti lábnyoma ténylegesen kisebb, mint a síelésé.
Mivel Magyarország is aláírta a UN Convention on Biological Diversity egyezményt, vállalásunk az, hogy a védett területek arányát 30%-ra tornázzuk fel (ez most papíron 22,5%, de éppen ez a beruházás bizonyítja, hogy a 22,5% is csak papíron védett), és a degradált (leromlott) élőhelyek 30%-át helyreállítjuk. A beruházás teljesen nyilvánvalóan ezekkel a vállalásokkal szembe megy, mert nincs semmiféle természetvédelmi célja.
A kivitelezés megkezdődött, de megállítása soha nem lehet késő
Az engedélyben szerepelnek olyan dolgok amik különösen érdekessé teszik a beruházás engedélyezését:
- 4. oldal: „A Síparkban 2004 óta történik hópótlás, ami kizárólagosan a természetes hóviszonyok visszaállítását szolgálja.” Természetes hóviszonyok visszaállítása?! Mit tekintenek természetes hóviszonynak? Még a végén az is kiderül, hogy a sípálya a hóágyúzással küzd a klímaváltozás ellen, vagy éppen természetvédelmi oka van a hóágyúzásnak.
- 8. oldal adatai alapján lehet számítani a vízigényt: 40.000 m3/év 11,4 hektárra, ami 350 mm csapadékot jelent. Ha 90 napos a szezon (amit a dokumentumban állítanak) akkor 4 mm/nap. A napi átlagos 550 ember síelési igényét ezzel kielégíteni szerintem luxus. A tervezett használók száma szerintem nevetségesen kevés. El kellene azt fogadni, hogy a magyar nem lesz sí nemzet. Nagyon sok sport van a síelésen túl, amit professzionálisan űzhetnénk.
- 20. oldalon: „A sípályákon a szezon végén a Sípark üzemeltetője köteles a kialakult tömör hóréteget fellazítani, majd ratrak segítségével átlagosan legfeljebb 40 cm vastagságúra csökkenteni.” Szerintem nagyon örülhetnek ha a szezon végén annyi hó van, hogy legfeljebb 40 cm kell csökkenteni a vastagságát. Mikor volt a Mátrában a síszezon végén utoljára 40 cm-nél több hó?
- Vannak védett fajok a területen, ezt az engedély is elismeri. Ezeknek a lehetséges áttelepítésével számol a terv, de valójában ezeknek a jelenléte éppen, hogy akadályt kell, hogy jelentsen a beruházáshoz, Az átültetések többnyire alacsony sikerességet hoznak. Ráadásul a beruházás okán kivágásra kerülő majdnem 1 hektáros erdő viszonylag jó állapotú a leírás alapján. Az ilyen erdőket nem kivágni kellene hazánkban, hanem megtartani, védeni és természetességüket javítani.
- Nem derül ki az sem az engedélyből, hogy az erdő pótlása hol történik? A település területén, ahol egyébként a saját szabályozási tervük szerint a zöldfelületek nincsenek jó állapotban, vagy esetleg egy másik vármegyében?!
Végül erősen kérdéses a vízellátása a területnek. Elvileg rendelkezik az engedély az ökológiai vízigény folyamatos biztosításáról de a jelenlegi hatósági rendszer az előírás betartásának ellenőrzésére képtelen. A fóliával kibélelt víztározót nem lehet ökológiai vízvisszatartásnak tekinteni, sőt véleményem szerint az újonnan kialakuló szabad, napsütésnek kitett vízfelületek a párolgást fogják fokozni, a talajba történő beszivárgás pedig várhatóan csökkenni fog.
Mit kellene tenni? Annak ellenére, hogy kivitelezési munkák a képek tanúsága szerint megkezdődtek, úgy vélem, hogy a hatóságnak felül kell vizsgálnia az engedélyt. Ha van rá lehetőség intézkedni annak visszavonásáról (jobb későn mint soha), a beruházóval valamint a vízgyűjtő területen érintett önkormányzatokkal tárgyalást kezdeni arról, hogy fejlesztéseket történhessenek, akár állami támogatással, amelyek a munkahelyteremtést mellett a természet helyreállítását is eredményezik.
