Meglátni az erdőt a fától a Föld Napján!

Annak ellenére, hogy a tagállamok nagykövetei 2023 novemberében jóváhagyták, ezév március 25-én az EU tagállamok képviselői a környezetvédelmi tanácsban nem érték el a régóta várt EU Természet Helyreállítási Jogszabály (EU Nature Restoration Law, NRL) elfogadásához szükséges minősített többséget. A tanácsi szavazás csupán formalitás lett volna, hiszen az Európai Parlament, a tudományos és üzleti élet képviselői, 19 tagállam és a közvélemény kutatások szerint az állampolgárok többsége támogatta, az új kötelező érvényű jogszabály az utolsó pillanatban végrehajtott politikai manőverek miatt nem került elfogadásra. Az európai erdők sajnos nagy vesztesei ennek a halasztásnak.

Az erdők adnak otthont a világ biológiai sokféleségének 80%-ának, és a világ 4 milliárd hektárnyi erdőterületének közel felét fakitermelés céljából kezelik. Az egymásra ható klíma krízis és biológiai sokféleség csökkenésének válsága sajnos folytatódik, és az erdőkre minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne a stabil ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához. Ehhez paradigmaváltásra van szükség az erdők kezelésével kapcsolatban Európában is. 

Az erdei élőhelyek leromlása többről szól, mint az idős állományok kivágása. Az erdők az EU legnagyobb szárazföldi ökoszisztémája, amely a szárazföld területének mintegy 39%-át teszi ki. A statisztikai adatok alapján a területük növekszik, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy erdeink állapota rendben van, de a területi statisztika csak az erdősültség mértékét méri, és a valóságban az EU erdei ökoszisztéma integritása és ellenálló képessége szempontjából szörnyű állapotban vannak. Miközben az erdők területe Európában a faültetések és a növényzet megújítása révén növekszik, a földhasználati kategóriába sorolt terület nagyságának mérése nem mond semmit ezen ökoszisztémák minőségéről vagy állapotáról.

Az EU erdei ökoszisztémáinak jelenlegi állapota a holocén közepe óta bekövetkezett természetes és emberi eredetű zavarok eredménye. A Forest Europe európai erdők állapotáról szóló jelentése (SoEF, 2020) alapján 2020-ra az erdők mindössze 2,2%-a marad érintetlen az ember által, ami jelentősen alacsony természetes állapotot jelez. Számos közelmúltbeli jelentés rávilágít az erdők ökoszisztéma-integritásával, biológiai sokféleségének állapotával és ellenálló képességével, valamint természetvédelmi helyzetével kapcsolatos jelentős problémákra:

• A műholdfelvételek igazolják, hogy az erdőműveléssel érintett területek átlagos mérete 34%-kal százalékkal nőtt Európa-szerte, ami hatással lehet a biológiai sokféleségre, a talajerózióra és a vízszabályozásra;
• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagállamok adatain alapuló jelentése szerint a Natura 2000 hálózaton belül található erdei ökoszisztémák 14%-a van jó természetvédelmi állapotban 

Míg egyes indikátorok, mint például az erdőterület kiterjedése, a növedék és a termelékenység javulnak, a lombveszteség, valamint a fajgazdagság és fajszám mutatói csökkennek. A biológiai sokféleség helyreállítása az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének és az ökoszisztéma-szolgáltatások sokszínűségének fenntartása szempontjából kritikus fontosságúak.

Magyarországon az erdők állapota szintén kritikus. A Nemzeti Földügyi Központ összefoglalója alapján 2022-ben mindössze 347 hektár természetes erdő volt található hazánkban. A védett erdők nagy része, bár némi korlátozással, de faanyagtermelési célú terület, tehát hiábavaló a természetvédelmi minősítés. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi álláspontját, és csatlakozott az EU Természet Helyreállítási Jogszabályt ellenző országokhoz (Olaszország, Svédország, Lengyelország, Hollandia). Ennek is volt köszönhető, hogy az NRL elvesztette a Tanácsban való elfogadáshoz szükséges többséget. 

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy a hazai és európai erdők állapotát javítsuk?

1. Vissza kell térnünk korábbi támogató álláspontunkhoz a Természet Helyreállítási Jogszabály esetében (a leromlott élőhelyek helyreállítására amúgy is igéretett tettünk az ENSZ Biológiai Sokféleséggel foglalkozó keretegyezményének Montreálban 2022 decemberében elfogadott 2030-ig tartó új megállapodásának támogatásával)
2. A magyar EU Elnökség ideje alatt mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Erdő Monitoring Jogszabály (EU Forest Monitoring Regulation) is elfogadásra kerüljön
3. Hazai erdeink legalább 10%-át, ezen belül a még meglévő öreg erdeinket azonnal fokozottan védetté kell nyilvánítani
4. A fokozottan védett erdők között ökológiai folyosókat kell kialakítani
5. A termelési célú állami erdőkben helyre kell állítani az ökoszisztéma szolgáltatások teljes tárházát
6. Támogatni kell a magánerdő tulajdonosokat abban, hogy erdeik természetességét növeljék ezzel felkészítve ezeket a területeket a klímaváltozás várható hatásaira.