Balaton

A Balaton, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország egyik legértékesebb természeti kincse. Története több millió évre nyúlik vissza, amikor a Kárpát-medence kialakult. Az ősi időkben a Balaton területe többször változott, míg végül a jégkorszak utáni időszakban nyerte el mai formáját. A római korban “Lacus Pelso” néven ismerték, és már akkor is népszerű volt a fürdőzésre és halászatra.

A Balaton Története

A középkorban a tó környéke folyamatosan lakott terület volt, a Balaton pedig a gazdasági és kulturális élet fontos része lett. Az 18. és 19. században a Balaton környéke a nemesség kedvelt nyaralóhelyévé vált. A 20. század elején megkezdődött a modern turizmus fejlődése, amely napjainkban is virágzik.

A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) egy  a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.

Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,3 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van.

Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.

A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.

Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a RévfülöpBoglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a FonyódBadacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a Balaton-átevezést.

Nevének eredete

 

Magyar elnevezése a szláv „blato”, “boloto” (mocsár, láp, sár) szóból ered, amely viszont a görög “βαλτό”-ra vezethető vissza. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero. Középkori térképeken gyakran „Balotin” vagy „Bolotin” (szláv balotnij = mocsaras) névváltozataban szerepel.

A Balaton nemcsak természeti szépségeivel és gazdag történelmével büszkélkedhet, hanem jelentős gazdasági és kulturális központ is. A tó körüli települések, a helyi lakosok és a turisták mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton Magyarország egyik legfontosabb és legkedveltebb régiója legyen. Látogasson el hozzánk, és fedezze fel a Balaton csodáit!

Földrajz

A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

A Balaton Magyarország legnagyobb tava, Európa-hírű természeti kincsünk. Legnagyobb mélysége Tihanynál 11-12,5 m, átlagos mélysége 3–4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik, fürdőzésre kiválóan alkalmas. Északi partján a Bakony déli előterét alkotó Balaton-felvidék szőlőkkel, erdőkkel borított hegyei emelkednek.

Jelenlegi helyzet

Míg a tengerek vize általában sötétkék, addig szép időben, szélcsendben a Balaton vize jellegzetes világos smaragdzöld. A víz színét a vízoszlopban a lebegő algáknak és ásványi anyag szemcséknek, valamint az oldott színes szerves anyagoknak köszönheti. Erős szélben a Balaton vize szürke színűre változik, mivel a sekély, fenékig felkeveredő tóban a fenékről parányi üledékszemcsék kerülnek a vízoszlopba, melyek szétszórják és elnyelik a vízbe hatoló fényt. A felszíni vizek, így a Balaton vizének fontos jellemzője az oldott ásványi anyagok mennyisége és összetétele, azaz „sóssága”. Mivel a Balaton édesvizű tó, ionösszetétele természetesen különbözik a tengerekétől, de sajátosnak számít más édesvizekhez képest is. A Balaton jellemzően Mg-Ca-HCOiondominanciát mutat, a víz kémhatása (oldatok savasságának és lúgosságának mértéke) enyhén lúgos, pH-ja 8,5 körüli. 

 

Balaton Statisztikák

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, amely számos fontos ökológiai és gazdasági szerepet tölt be.

Vízmennyiség

A Balaton víztérfogata mintegy 1,9 milliárd köbméter. A tó vízszintje szezonálisan változik, és nagyban függ az időjárási viszonyoktól, valamint a befolyó patakok és folyók vízhozamától. Az utóbbi évtizedekben számos vízügyi fejlesztés történt a Balaton vízszintjének szabályozása érdekében.

Vízgyűjtő Terület

A Balaton vízgyűjtő területe körülbelül 5775 km², amely magában foglalja a Bakony-hegységet, a Keszthelyi-hegységet és a Zalai-dombságot is. A tóba számos kisebb patak és folyó ömlik, amelyek közül a legjelentősebb a Zala folyó. A vízgyűjtő terület fontos szerepet játszik a Balaton vízminőségének és vízmennyiségének fenntartásában.

Hosszúság

Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,3 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között,[7] átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km²

Felszíni felület

A Balaton bizony nem nagy tó. Könyveink mindig dicsekesznek vele, hogy a Balaton Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb tava, mert területe kerekszámban majdnem éppen 600 km2 (négyszögkilométer), a Genfi-tó, az utána következő legnagyobb meg csak 582 km2, valójában tehát nem sokkal kisebb. 

Rengeteg az üres lakás, mégis beépítik a tavak környékét

Érdekes dolgokra derül fény a Telex december 8.-ai cikkében található térképét bogarászva. A térkép a 2022-es KSH-adatokat szemlélteti, az üres lakások arányát és számát is láthatjuk rajta településenként. (Ezek az ingatlanok papíron üresek, de nem feltétlenül...

Nemzetközi konferencián hívtuk fel a figyelmet vizes élőhelyeink védelmére

A 19. Tavak Világkonferenciáját (19th World Lake Conference) idén Balatonfüreden, az új konferenciaközpontban rendezték meg. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, Kun Zoltán előadására a "Living Lakes" elnevezésű szekció keretében került sor, mivel...

Nem került a Parlament elé a balatoni nádpusztulás megoldásáról szóló javaslat

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége balatoni munkacsoportjának tagjai október 17-én a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának rendkívüli ülésén jártak, aminek első napirendi pontja a „Tájékoztató a balatoni nádasok romló állapotáról, a további...

A Balaton Szépségei

Képgaléria a Balatonról

Közelgő Események

Balaton Tisztítási Nap

Csatlakozzon hozzánk a Balaton partjainak megtisztítására szervezett eseményen!

2023. november 15.

INGYENES

Ökológiai Workshop

Vegyen részt egy interaktív workshopon, ahol megismerheti a Balaton ökológiai értékeit.

2023. december 5.

INGYENES

Környezetvédelmi Konferencia

Hallgassa meg a szakértők előadásait a Balaton megőrzésének fontosságáról.

2024. január 20.

INGYENES

Faültetési Akció

Segítsen új fákat ültetni a Balaton környékén, hogy növeljük a zöld területeket.

2024. március 10.

INGYENES

Csatlakozzon Hozzánk!

Tegyen Ön is a Balaton megőrzéséért! Csatlakozzon környezetvédelmi kezdeményezéseinkhez, vagy támogassa munkánkat adományával. Együtt megőrizhetjük ezt a csodálatos természeti kincset a jövő generációi számára.

Print Friendly, PDF & Email