Nemzetközi konferencián hívtuk fel a figyelmet vizes élőhelyeink védelmére

Nemzetközi konferencián hívtuk fel a figyelmet vizes élőhelyeink védelmére

2023.11.07. Balaton Nagy Tavak Koalíció 1

A 19. Tavak Világkonferenciáját (19th World Lake Conference) idén Balatonfüreden, az új konferenciaközpontban rendezték meg. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, Kun Zoltán előadására a “Living Lakes” elnevezésű szekció keretében került sor, mivel szövetségünket meghívták, hogy csatlakozzon a European Living Lakes Association (ELLA) szervezetéhez.

A szekció résztvevői, baloldalon Kun Zoltán.

Kun Zoltán “Mit jelent az EU Természethelyreállítási jogszabálya Magyarország nagy tavai számára – Hogyan köthetjük össze a tavak védelmét az EU-s törvényhozással” címen tartott előadást (a képanyag letölthető PDF-ben innen). Az előadás fő témája a hazai nagy tavakat és vizes élőhelyeket veszélyeztető tényezők és lehetséges megoldások bemutatása volt. Sajnos ezen élőhelyek beszűkülése kihat a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre és az emberi életminőségre is. Az utóbbi évek során Európában számos vizes élőhely leromlott vagy elpusztult olyan tényezők miatt, mint az urbanizáció, a mezőgazdaság, a lecsapolások, a szennyezések és az utóbbi időben az éghajlatváltozás. A vizes élőhelyek 75%-a pusztult el Hollandiában, 90%-a Írországban, Magyarország pedig az előkelő második helyet szerezte meg a legtöbb ilyen élőhelyet elvesztő országok listáján.

Részlet az előadásból

A vizes élőhelyeket Magyarországon ma is kizsákmányolják és átalakítják, de az EU Természethelyreállítási törvénye nagyszerű lehetőséget kínál a tendenciák megfordítására. A megmaradt édesvízi ökoszisztémák megvédésén túl nagy kiterjedésű élőhelyeket lehetne helyreállítani segítségével. Emiatt az ELLA egy erős természethelyreállítási törvény elfogadását sürgeti (erről bővebben itt írtunk).

Az előadásban bemutatta a Nagy Tavak civil munkáját ezen a területen, szólt a legújabb fejleményekről, hogy hiába ismertek széles körben ezek a problémák, Magyarországon nem sikerült a Parlament elé terjeszteni a nádasok védelmével foglalkozó javaslatot sem, és az új építési törvény sem fogja jobban védeni a vizes ökoszisztémákat.

Egy slide Kun Zoltán előadásából arról, mit kéne tenni a vizes élőhelyek védelmében

A konferencián a magyar kormány képviselői az alábbiakat hangsúlyozták felszólalásaikban:

– A Külügyminisztérium képviselője a vízdiplomácia fontosságát hangsúlyozva bemutatott néhány afrikai és ázsiai projektet, ahol a magyar vízügyi tudást igyekeznek hasznosítani

– A Miniszterelnökség részéről bemutatták a KEHOP keretében a Balaton vízgyűjtőjén elköltött támogatásokat, és kiderült, hogy ezeknek sajnos csak töredéke jutott természetvédelmi célra

– A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részéről az igazgató, Dr. Erős Tibor az alábbiakat hangsúlyozta mint a Balaton fenntartható használatához szükséges jövőbeni lépések:

– a természetes nádasok megőrzése és a fragmentációjuk elkerülése

– a foszforterhelés csökkentése a vízgyűjtőn történő erdősítéssel, a városi zöldfelületek növelésével, az erózió megakadályozásával és a villámárvizek csökkentésével

– az invazív fajok visszaszorítása, megjelenésük megakadályozása

– az ökoszisztéma-szolgáltatások használata olyan mértékben ami nem károsítja a biológiai sokféleséget és nem rontja tovább az élőhelyek minőségét.

Erős előadásában döbbenetes volt az egyes tájhasználati formák változásának történeti ismertetése, rettentően megnőtt a beépített területek kiterjedése a tó közvetlen környezetében (lásd kép):

Részlet Dr Erős Tibor előadásából

Ahogy a Telex.hu keddi cikkéből mára egyértelműen kiderült, a beépítések csökkentésére nincs kormányzati szándék, hiszen Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint az a fontos, hogy az emberek a Balatonon költsék el a pénzüket, ehhez pedig szerintük infrastruktúrafejlesztés szükséges. Azt mondta, „a Balaton sokkal jobb hely lett, mint ami volt, infrastruktúra, számos szálláshely épült ott.”

A fentiek alapján a miniszter úr nem ért egyet a Nagy Tavak petíciójában foglaltakkal, ahol a túlfejlesztések veszélyeire világosan felhívtuk a figyelmet. Úgy tűnik, sem a természetvédelmi szakemberek aggodalmait nem veszik komolyan arról, hogy a nádpusztulás egyik legfőbb oka a túlzott emberi beavatkozás, sem azt nem veszik tudomásul, hogy a tavaink számos ökoszisztéma-szolgáltatása közül a turizmus csak az egyik.

A kétévente megrendezett Tavak Világkonferenciája globálisan elismert rendezvény, ahol a tavak és vízgyűjtő területeik kezelésével és fenntarthatóságával kapcsolatos tudományos és társadalmi-gazdasági témákat vitatják meg széles körben. „A tavakon túl: A tudomány, a kultúra és a kormányzás összekapcsolása a tavak fenntartható használata érdekében” – című konferenciát a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség (a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete) és a tavak környezetével foglalkozó nemzetközi bizottság, az International Lake Environment Committee Foundation (ILEC) közösen szervezte. A konferencia megnyitójáról a Hírbalaton.hu számolt be.

A szekció résztvevői üdvözlik az előadót a keddi előadáson

Print Friendly, PDF & Email

One Response

  1. […] és tavaink védelme szempontjából. Ezzel kapcsolatban a november 7-én a Balatonfüreden tartott Tavak Világkonferenciáján is hangsúlyoztuk, hogy hazánkban a korábbi vizes élőhelyek 84%-a elveszett, vagy súlyosan károsodott. A […]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük