A Magyar Tenger Kincsei

A Fertő eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újkőkor óta lakott.

A német Neusiedl (régebben Neusiedel) elnevezés a tatárjárás után betelepített német „vendégekre” (hospites) utal.

A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. Az a fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető.

A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó vize a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne. A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg.

A trianoni békeszerződéssel vált határmenti tóvá.

Az 1970-es években a vasfüggöny által elvágott és csak a tó megkerülésével elérhető osztrák települések közlekedésének javítására hídépítési projekt indult, ami egy kétsávos, 3.241 m hosszú, akkor Európa 2. leghosszabb hídjaként megépülő vasbeton szerkezetet jelentett volna Fertőmeggyes és Illmic között. Az építéséről Burgenland tartomány 1971. március 2-án döntött. A kor közéleti személyei által vezetett tiltakozás (Otto König, Bernhard Grzimek, Konrad Lorenz és Antal Festetics és további 20.000 aláíró) eredményeként a híd építését 1974-ben elvetették.

A Fertő sztyepptó, azaz síkvidéki, szikes, sós állóvíz, sótartalma 33-szorosa a Balatonénak. Két tájegység határán alakult ki: maga a tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, a nyugati partot szegélyező dombsor a Soproni-hegység nyúlványa.

A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít, de nyáron hűvösebb és csapadékosabb annál. A dombvonulaton túl is ismét szikes rétek következnek: ez az átmeneti táj vezet át a Hanság égerlápjaihoz, mocsaraihoz és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához. Vízmélysége átlagosan 50–60 cm; a legmélyebb helyeken sem több 180 cm-nél.

Vízszintje erősen ingadozó, mivel csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka (németül Wulka), amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában sok a nátrium: a víz erősen lúgos és sós, ezért a keleti partvidék szikesedik. Iszapját gyógyhatásúnak tartják. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. 100-120 évenként kiszárad (1543, 1811-13, 1866-68), de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt (1768-69), és öt falut elnyelt.

Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszintkülönbséget mérték a tó déli partján fekvő Fertőboz és az északi partján fekvő Nezsider között. 1926 októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-ről fújta el a vizet.

A tavalyi aszályos év után, idén egyre gyakrabban hallunk a villámárvizek okozta károkról. A helyzet megérett arra, hogy nagy tavainknál, mint például a Fertő tónál, a kormányzat ne erőltesse tovább a fenntarthatatlan, költséges és a természetes élőhelyek további zsugorodásához vezető fejlesztéseket. A Fertő tavi vizitelepnek valódi rekonstrukcióra van szüksége, aminek keretében a nádas korábbi kiterjedését természetvédelmi és klíma szempontok miatt is helyre kell állítani, írja a Fertő tó Barátai Egyesület.

A mai napon a Fertő tó Barátai Egyesület, amely már korábban is sikert aratott a bíróságon, az EMLA segítségével és Greenpeace Egyesülettől függetlenül eljárva, bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep úgynevezett “rekonstrukciójához” kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen. Beadványában az Egyesület azt kéri az illetékes Bíróságtól, hogy a kormányhivatal által hozott elsőfokú határozatot semmisítse meg és a korábbi, 2023 március 31-ei ítéletével összhangban, adjon olyan értelmű iránymutatást, miszerint a Fertő-tavi vízitelepen az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által koordinált beruházás keretében tervezett 26 apartmanház környezeti hatásait teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell vizsgálni.

A kormányhivatal a 2023 március 31-ei ítélet után egy egyszerű iratcsatolás keretében próbálta megoldani a környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A Fertő tó Barátai Egyesület véleménye szerint az iratcsatolás keretében történt mindössze 3 oldalas kiegészítés nem csak szakmaiatlan, de arra sem ad lehetőséget, hogy az apartmanházak Fertő tó medrében történő építésének vízügyi hatásait megfelelően lehessen értékelni. A civil szervezet álláspontja az, hogy a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet rendelkezései szerint természetes vizeink medrét csak bizonyos vízi létesítmények elhelyezésére lehet igénybe venni.

“A kormányrendelet, amely egy kógens, vagyis kötelező érvényű jogszabály, alapján a beruházás keretei között tervezett apartmanházak, monolit vasbeton szálloda és ökocentrum nem helyezkedhetének el az adott ingatlanon, ami a Fertő tó medrében található. Egyesületünk kéri Lázár Jánost, hogy a 2023. június 7-ei levelében említett a Kormány által eldöntött újratervezésre tekintettel, az engedély kérelmet vonja vissza.” mondja Major Gyula, az egyesület elnöke. “A civil szervezetek, mint például szövetségünk tagja a Fertő tó Barátai Egyesület, nyitottak arra, hogy a Fertő tavi beruházás esetében a természetvédelmi érveiket és a fejlesztési lehetőséggel kapcsolatos elképzeléseiket megosszák az illetékes minisztériumokkal. Ugyanakkor fontos az leszögezni, hogy a Fertő tó esetében az ÉKM mellett mindenképpen a természetvédelemért felelős Agrárminisztériumnak is részt kell vennie az egyeztetéseken.” egészíti ki a fentieket Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke

Az apartmanházak számának növekedése, aminek eredményeképpen 455 méter hosszan zárnák el a hozzáférés a Fertő tó partjához, sajnos csak az egyik probléma a közpénzből tervezett beruházással. Az UNESCO párizsi titkársága és az MTA Biológiai Tudományok osztálya is a beruházás megállítására kérte a magyar kormányt, ami nem csak természeti értékekeket, de a Fertő-Neusidlersee határon átnyúló világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését is veszélyezteti. Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága, amely UNESCO kulturális örökségvédelmi ügyekben eljáró tanácsadó testülete, már 2021-ban megállapította, hogy a tervezett 95 szobás monolit vasbeton szálloda, a 2 motel és a sportlétesítmények túlzott terhelést jelentenek a területnek, és ezek máshol történő elhelyezésére tett javaslatot.

Kun Zoltán hozzá tette még, hogy “Magyarország az elmúlt 300 évben vizes élőhelyeinek nagy részét elvesztette. Az emberi hatásra felgyorsult klímaváltozás következményeit, az aszályokat, a villámárvizeket, mindannyian magunkon érezzük. A meglévő vizes élőhelyeink tekintetében a magyar kormányzat részéről a felelős döntés az lenne, ha nem betonozásra, hanem a természet védelmére és helyreállítására fordítaná a meglévő pénzügyi forrásokat. Ez megfelelne Magyarország vállalásainak, amit az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmények keretben tett.“

A Fertő tó Magyarország északnyugati részén található. Az Ausztria és Magyarország határán fekvő szikes tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize.