A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége balatoni munkacsoportjának tagjai október 17-én a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának rendkívüli ülésén jártak, aminek első napirendi pontja a „Tájékoztató a balatoni nádasok romló állapotáról, a további nádpusztulás megelőzésének lehetőségeiről” volt. Az ülésen kivételesen kormánypárti meghívottak is jelen voltak, érdeklődést mutattak a téma iránt, és bár mindenki látszólag egyetértett a problémát illetőleg, végül mégsem szavazták meg, hogy az országgyűlés elé kerüljön az erről szóló határozati javaslat.
Az eseményt a bizottság elnöke, Keresztes Lóránt élőben közvetítette a Facebookján, itt visszanézhető majdnem teljes hosszában.
A bizottság tagjainak négy szakértő adott tájékoztatást a balatoni nádasok romló állapotáról, a további nádpusztulás megelőzésének lehetőségeiről: Dr. Pomogyi Piroska, a biológiai tudományok kandidátusa, hidrobiológus, Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára, és Dr. Magyar Gábor, az Agrárminisztérium természetmegőrzési főosztályvezetője.
Az előadások közül kettőt emelnénk ki, ezek vetített anyaga pdf-ben letölthető innen:
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől előadásában a Balaton sekélységét és sérülékenységét azzal a hasonlattal szemléltette, hogy olyan, mintha egy 7,9 méter hosszú alufóliát kihúznánk a földön. Térképen mutatta be az öt helyet, ahol idén nagymértékű a nádpusztulás tapasztaltak, jellemzően felszabdalt nádasok érintettek, azt mondta, 25 éve nem látott ilyet:
Forrás: Tóth Viktor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Ami a szakember szerint szokatlan, hogy a part felőli részen 1-2 év alatt romlott le a nádas. Bemutatta az emberi jelenlét okozta károsításokat, megtudtuk, hogy a 80 kilométeres, természetes partszakaszon 1700 stég áll, eszerint nagyjából 50 méterenként van egy stég a Balatonon. Kitért arra is, hogy a klímaváltozás hatására a tó parti zónájában a víz átlaghőmérséklete számottevően emelkedik.
Tóth Viktor a meghallgatás végi hozzászólásában elmondta, hogy a fő problémát abban látja, hogy a környezetvédelemben ma Magyarországon nincsenek távlati célok, stratégiák, rendszerszintű gondolkodás, hanem csak ad hoc problémákat akarnak megoldani. A jogalkotóknak javasolta, hogy a vízügy kaphassa vissza a korábbi hatósági jogkörét, illetve, hogy engedjék, hogy a természetvédők és a vízügyesek tervezhessék meg a hosszútávú célokat, mert ha ezt most nem teszik meg, 20-30 év múlva már nem lesz mit megtervezni.
Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus részletesen ismertette a nádasfelméréseket, a jogi és szabályozási partvonal problémáját és a szárazulaton lévő nádasok emberi beavatkozásnak való kitettségét. Szakértői véleménye szerint a turzások mögött az avas nád évek óta nem tudott kiöblítődni. Alsóörs térségében az áramlást az Ypszilon kikötő 300 méter hosszú mólója megváltoztatta, tovább gátolva a nádas természetes tisztulási folyamatát. Az okok között szerepelhet még a februári orkán erejű szél, ami a korábbi évek elpusztult nádtörmelék rétegre fektette el a már meggyengült nádat.
Forrás: Pomogyi Piroska előadása
Ez együttesen olyan mértékben árnyékolta le az élőhelyet, hogy az idén nem tudott kihajtani, kitörni e réteg alól a nád. Valószínűleg további okok is lehetnek a nádaratás hiányán kívül, mivel Alsóörs és Káptalanfüred térségében is sárga, rossz állapotú a nádas.
Pomogyi a magyar építészetről szóló törvénytervezet visszásságairól is tájékoztatta a jelenlévőket. Kitért arra, hogy a Balaton ökológiai rendszere nem ér véget a nádasok szárazulaton látható, sok esetben vasúttal, közúttal elvágott szövetével. Fokozottan óvni kellene a partokat övező még megmaradt fás, bokros területeket, időnként vízzel borított réteket is.
Beszélt a jogi és szabályozási partvonal visszásságáról is. A Nagy Tavak közérdekű adatként kérte ki a Belügyminisztériumtól e két partvonal eltéréseit, amit „stratégiai” okokra hivatkozva visszautasítottak. Elfogadhatatlan, hogy a Balaton szabályozási medrében magántulajdonú telkek vannak, hiszen a tulajdonosok felelős használatát ellenőrizni így lehetetlen.
Magyar Gábor, Réthy Pál, Tóth Viktor és Pomogyi Piroska
Réthy Pál helyettes államtitkár felszólalásában tájékoztatott arról, hogy a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megelőzésként ellenőrzi a nagyjából 1120 hektár parti nádast mederkezelőként. A KDTVIZIG szerint a legjobb minőségű nádasok leromlása már 2010-ben megkezdődött. Az igazgatóság jelenleg is több településen szüntet meg illegális bejárókat és horgászhelyeket.
Dr. Magyar Gábor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szerepéről, a tó környezetének védettségéről beszélt, illetve a 2014-ben készített Natura2000 Fenntartási Tervben összegyűjtött információkra, feladatokra hívta fel a figyelmet.
Felszólalt érintettként Kontrát Károly, a Veszprém II. választókörzet országgyűlési képviselője. Elmondta, hogy több helyi szereplővel egyeztetett, a Balatoni fejlesztési Tanáccsal egyetértenek abban, hogy a vízről történő nádaratáshoz szükséges eszközöket biztosítani kell. Kérte Réthy Pált, hogy a KDTVIZIG a bejárókkal felszabdalt nádasok ügyében keresse meg a helyi önkormányzatokat. Harrach Péter pár szót ejtett a harmónia és a hatósági szigor fontosságáról, ezekben maximálisan egyet tudunk vele érteni.
A Fenntartható Fejlődés Bizottsága alelnökeként Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője elmondta, hogy a Balaton védelmében tett korábbi javaslatait a zöldpárt ismételten benyújtja.
A legmeghökkentőbb hozzászólást Bencsik János bizottsági alelnök adta elő. Technokrata hozzáállással azt kérte a kutatóktól, ne csak adatokat sorakoztassanak fel, hanem arról számoljanak be, milyen beavatkozásokkal milyen hatások érhetők el. A kutatók pedig elég részletesen magyarázták el, hogy a tó ökológiai rendszerébe való emberi beavatkozások sora miatti, nem várt változások egyike, hogy pusztul a nádas. Bencsik szerint egyébként egy tetszőleges kertben is ugyanúgy ki lehet kapcsolódni, mint a Balatonon, tehát ez a téma tőle látszólag távol állt.
A Nagy Tavak céljaival egyező határozati javaslatot végül nem fogadták el, mert a bizottság kormánypárti többsége indoklás nélkül tartózkodott, így nem kerül a Parlament elé.
A tartózkodó kormánypárti oldal: Harrach Péter (KDNP), Varga Gábor (Fidesz), Becsó Zsolt (Fidesz), Bencsik János (Fidesz)
A javaslat szövege:
“Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Tárgy: Határozati javaslat benyújtása. Benyújtó: Dr. Keresztes László Lóránt (LMP).
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (4) bekezdése alapján „A Balaton partján tapasztalható nádpusztulás okainak feltárásáról és megszüntetéséről” címmel a
mellékelt határozati javaslatot kívánom benyújtani.
A Balaton partján tapasztalható nád pusztulás okainak feltárásáról és megszüntetéséről
A Paloznaki és Szerdahelyi-öbölben tapasztalható nádpusztulás okainak feltárása, valamint a folyamat megállítása kiemelt fontosságú ügy, amely felhívja a figyelmet a Balaton élővilágának sérülékenységére és az emberi beavatkozások kockázataira.
1. Az Országgyűlés felhívja ezért a Kormányt, hogy
a.) Rendeljen el azonnali hatállyal vizsgálatot a lehetséges okok felderítése és a nád pusztulásának mielőbbi megfékezése érdekében a Balaton partján a Paloznaki és a Szerdahelyi-öbölben.
b.) Vizsgálja meg, hogy a Balaton mesterségesen megemelt és magason tartott vízszintje, valamint a part közvetlen közelében megvalósított beruházások milyen hatást
gyakorolnak a tó és a part élővilágára.
c.) A szakmai szervezetek bevonásával készítsen a Balaton-part élővilágának állapotát felmérő kutatást.
d.) A kutatás eredményeire alapozva széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés megvalósításával készítsen tervet a Balaton állapotának javítására és védelmére, kiemelt figyelemmel a természetvédelmi szempontok érvényesítésére, a nádasok, természetes partszakaszok védelmére, illetve a parti sétányok közcélú, a természetvédelmi szempontokat elsődlegesen figyelembe vevő kialakítására.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Általános indokolás:
A Paloznaki Horgász Egyesület hívta fel a figyelmet arra, hogy a Balaton partján, egészen pontosan a Paloznaki, valamint a Szerdahelyi-öbölben súlyos nád pusztulás tapasztalható. A növényzet mintegy másfél kilométeres hosszúságban 20 és 100 méter közötti szélességben halt el. A helyszínen vizsgálatot végző szakértők által készített előzetes vélemény alapján a probléma okai között szerepel a tartósan magas vízszint, a rendszeres nádaratások elmaradása, a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések. Továbbá problémát jelentenek a folyamatos, drasztikus emberi beavatkozások, amelyek közül kiemelik az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló “spicc” elé épített kikötő mólót. Annak érdekében, hogy a parti növényzet már jelenleg is tapasztalható pusztulása megfékezhető, a további károk kialakulása pedig elkerülhető legyen, szükséges a kiváltó okok pontos feltárása, szakértők bevonásával történő kivizsgálása. A Balaton védelme mind ökológiai, mind turisztikai szempontból kiemelten fontos feladatunk. Ezért halaszthatatlan feladatunk a tó ökológiai állapotának felmérése, és ezután egy a Balaton természetei értékeinek védelmét és valódi rekreációs célú használatát biztosító terv elkészítése, mely véget vet a Balaton part kiárusításának, lebetonozásának, tönkretételének.”
A kiemelt kép Tóth Viktor előadásából származik.
Amennyiben, nem foglalkozik a politika ezzel a kérdéssel és nem hallgat a szakemberekre, akkor előbb/utóbb nem lesz BALATON!
Van olyan megoldás, ami a téli időszakon kivül is lehetővé teszi a nád vágását.
Meder kotrás? Miért veszélyes hulladék az iszap?
A pénzügyi forrásokat meg kell teremteni!