Vége az EU a zöld átállásának?
Vége az EU a zöld átállásának? A kiszivárgott stratégiai terv tovább gyengíti az európai éghajlat-politikát.
Úgy tűnik az EU politikai vezetői az elmúlt években sem értették meg a tudományos élet által igazolt felvetéseket: az egymással szorosan összefüggő, ember által okozott biodiverzitás és klíma krízis megoldása nélkül nincs fenntartható társadalom és nincs fenntartható gazdaság.
Az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges események által okozott éves gazdasági veszteségek az EU tagállamaiban
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján olvasható összefoglaló szerint 1980 és 2022 között az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos szélsőségek 650 milliárd euróra becsült gazdasági veszteséget okoztak az EU tagállamaiban, és ezek – az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos súlyos szélsőséges események miatt – várhatóan tovább növekszenek. Ezért is meglepő, hogy az Európai Tanács kedden kiszivárgott tervezetéből kiderül: az EU stratégiai céljai eltávolodnak a korábbi, de még nem teljesített EU Zöld Megállapodástól (EU Green Deal).
Az Európai Tanács 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó stratégiai menetrendjének kiszivárgott tervezete elfogadását követően meg fogja határozni az EU legfontosabb politikai prioritásait a 2024-es választások után. Azoknak akik aggódnak az éghajlati válság miatt – és egy friss Euronews és Ipsos felmérés szerint ez több mint a választók fele az EU-ban – a kiszivárgott dokumentum nem túl kellemes olvasmány. A jelenlegi, 2019-2024 közötti időszakra szóló menetrend négy fő prioritást tartalmazott, amelyek közül az egyik a klímasemleges, zöld, igazságos és szociális Európa kialakítása volt. Ez volt az alapja az európai zöld megállapodásnak, és az egyik fő oka annak, hogy az EU-t az éghajlatvédelmi intézkedések terén világelsőnek tekintik.
Ez változhat most meg drasztikusan. A következő ötéves menetrend kiszivárgott tervezetéből egyértelműen kiderül, hogy az éghajlatvédelem nem tekinthető az Európai Unió fő prioritásának. A klímasemleges Európáról szóló kiemelt főcímet törölték, és az “éghajlat” szó mindössze kétszer szerepel az egész dokumentumban. A kiszivárgott dokumentumból világosan kiderül, hogy mik ezek az új prioritások (biztonságpolitikai, migráció, versenyképesség) – és mi maradt ki belőlük. Míg a korábbi menetrend több szinten is az éghajlatvédelmi fellépés fokozására szólított fel annak érdekében, hogy az uniós politikák összhangban legyenek a Párizsi Megállapodással, a kiszivárgott tervezet egyáltalán nem említi a sürgős éghajlatvédelmi fellépés szükségességét. Azt mondja, hogy Európának “elő kell mozdítania az innovációt és a kutatást, többek között a védelem területén, és el kell kísérnie Európát az éghajlat-semlegesség felé”. Azt is megjegyzi, hogy Európának “fel kell készülnie az éghajlatváltozásból eredő új realitásokra”.
Sajnos egy szó sem esik arról, hogy a Zöld Megállapodás hogyan fokozza a versenyképességet és teremt több ezer új munkahelyet; semmi a természetről és a biológiai sokféleségről; semmi a szennyezésről és az egészségről; és semmi arról, hogy sürgős éghajlatvédelmi intézkedésekre van szükség a kibocsátások időben történő megfékezése érdekében. Ez a javasolt leminősítés egy olyan időszakban történik, amikor az éghajlatváltozás elleni fellépés még soha nem volt ennyire sürgős. A 2022-es hazai aszály is megmutatta, hogy a tájhasználat területén jelentős változtatásra van szükség anak érdekében, hogy a politikusok által is előszeretettel hangoztatott élelmiszerbiztonság feltételeit megteremtsék.
Egészséges környezet nélkül, aminek nagyon fontos része az egészséges vizes élőhelyek, ugyanis nincsen egészséges társadalom és fenntartható gazdaság. Ezért is támogatta az üzleti élet számos képviselője az EU Természet Helyreállítási Jogszabály tervezetét.
A Zöld politika két fontos eleme a biológiai sokféleség védelme és a klímaváltozás lassítása és ahhoz való alkalmazkodás tehát nem ellentétes a jól működő gazdasággal. Az Európa Parlamenti választások után felálló új bizottság programjába benne kell, hogy legyen a klímasemleges Európa elérésének a célja, a gazdaság zöld átállása és a természeti állapot javítása pl. a még meglévő öreg és természetes állapotú erdők fokozott védelmén, a vizes élőhelyek helyreállításán és erdeink természetességének javításán keresztül.
Az EU stratégiai menetrendjének kiszivárgott tervezete egy belső munkaváltozat, ami azt jelenti, hogy még javítható. A választók, így mi is gondoskodhatunk arról, hogy a javítások megtörténjenek. Ezért is lesz fontos a részvétel a június 9-i választásokon.