Petíciót indítottunk a balatoni ökoszisztéma megmentéséért

Petíciót indítottunk a balatoni ökoszisztéma megmentéséért

2023.06.26. Balaton 2

 

Péntektől vasárnapig zajlott az idei Zöld Civil OT-t Székesfehérváron. A szakmai összejövetelen a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége önálló balatoni szekcióülést  szervezett A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért címmel.

A szekcióülésen jelentettük be, hogy petíciót indítunk a balatoni ökoszisztéma megmentéséért. Az elmúlt hónapok előkészületei során közérdekű kérdésekre kapott válaszokból derült ki, hogy az elmaradt szabályozások felülvizsgálatának az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium a jelenlegi felelőse.

Ezért hozzájuk fordulunk petícióval, hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon. A főbb pontok: 

  • Készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével  a Balaton  komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, amely az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe!
  • A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005-2023 közötti időszak döntéseinek – parti sáv beépítése, kikötőfejlesztések – a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.
  • A vizes élőhelyek megőrzése, helyreállítása és a vízmegtartás érdekében az állam éljen a kisajátítás lehetőségével, és az így megszerzett területeket rehabilitációra adja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe.
  • A balatoni vizes élőhelyek rehabilitációjára készüljön helyreállítási terv.

A petícióval a Szövetség célja civil támogatást szerezni és az összefogás erejével hatni a döntéshozókra.

Itt írható alá:

https://terjed.ahang.hu/campaigns/vedjuk-meg-a-balaton-veszelyben-levo-okoszisztemajat

Jövőkép

A civil találkozón a petíció bejelentése előtt szakmai vitaindító előadások hangzottak el két olyan szakértőtől, akiknek céljuk, hogy a Balaton élővilága számára kedvező irányú változások induljanak el. 

Fülöp Bence, a Balaton Klíma Konzorcium vezetője “A tóval kapcsolatos döntéshozatali háttéranyagok, jövőkép” című előadásában a Balaton jövőbeli kereteiről beszélt, arról, hogy egyáltalán milyen kihívásokkal nézünk szembe, mire kell válaszolni, hogy jövőképünk legyen.

Fülöp Bence előadása

Szerinte a Balatonra leselkedő három legnagyobb veszélyforrás a klímaváltozás, a kihalási hullám illetve bizonyos társadalmi-gazdasági folyamatok. Ez utóbbi alatt az emberek területbirtoklási és/vagy pénzkeresési vágyát kell érteni, hiszen azért építenek be egyre nagyobb területet, mert van rá igény a társadalom részéről. Erre az egyik megoldás Fülöp szerint az lehetne, ha megállna az igény, az emberek visszafognák vágyaikat, és nem akarnának mondjuk lakótelepi lakásokat venni a Balaton-parton. A másik megoldás, ha a befektetők rájönnek, hogy már nem jó üzlet ilyeneket építeni. Szerinte ez utóbbi folyamat már elkezdődött, vannak bedőlt projektek, ahol nem lehet eladni a lakásokat, üzleteket, példának a Tihany révnél épült épületeket új említette.     

Különböző klímamodellekből kiindulva szólt a globális klímaváltozás helyi vetületeiről, illetve az időjárás várható változásáról: úgy véli, a csapadék nem lesz kevesebb, de a rendelkezésre álló víz viszont igen, mert a hosszabb meleg időszak miatt a növények többet használnak fel, és a nyarak is egyre forróbbak. A Balaton Fülöp Bence szerint olyan, mint egy kád, aminek csak a dugóját tudjuk kihúzni, de a vízbeengedő csapot “a Jóisten csavargatja”. Beszélt a balatoni vízszintszabályozás körüli problémákról, 60-70 centiméteres vízszintingadozást tartana ideálisnak. Hozzátette, a Balaton vízszintje a lassú folyamatok miatt nem egy, hanem mindig 1,5-3 évet reprezentál. 

Mit lehet tenni?

Zlinszky András

Dr. Zlinszky András természetvédelmi biológus, limnológus a Szabadonbalaton kulcsüzeneteiről és a hozzájuk vezető folyamatról tartott lebilincselő előadást. Döntéshozatali és egyéni szinten is vizsgálta azt, hogy mit kell csinálni a Balatonon a kedvezőbb változások érdekében. Először térképen szemléltette, hogy a Balaton jóval nagyobb, mint maga a tómeder, hiszen a vízgyűjtő területét is bele kell számolni. A Balatonnak ahhoz képest, hogy milyen nagy méretű tó, viszonylag kicsi a vízgyűjtő területe, ezért fontos minden, ami a vízgyűjtőn történik.

A Balaton arcának sokféleségét Zlinszky szerint a vadon (Matula bácsi féle) és a város (siófoki sétány) közti skálán lehet elképzelni, ezért mindenki számára más dolgok fontosak. Hogy voltaképpen mik a legfőbb problémák a Balatonon, azt három olyan kulcspontban tudta megfogalmazni, amiben mindenki egyetért:

  • A vízállás 
  • Az algásodás
  • A beépítések

Ezekben ráadásul a nehezítés, hogy gyorsan változó helyzetek, gyorsan kell alkalmazkodni. 

Zlinszky, aki a Tihanyi Limnológiai Intézetnél nádaskutatást folytatott, és doktori disszertációját is ebben a témában írta, beszélt arról, hogy a parti zóna nemcsak az ember számára a legjobb hely, hanem a Balaton élőlényeinek is az volna, ha oda férnének. A parti zóna talajában és a beljebb lévő üledékben sok a tápanyag, kint a nyílt vízen már sokkal kevesebb, ezért a legtöbb állat túlélése ehhez a helyhez kötődik.

Ez a legjobb mindenkinek

Beszélt arról, miért jó még a nádas: a biomasszaképzése a trópusi esőerdőkével vetekedik, illetve mivel nem megy bele az ember zavarni, nagy benne a fajgazdagság. Kijelentette, hogy a mélyvízi nádasok rossz helyzetben vannak. Rajzos ábrán érzékeltette, hogy miért fontos a vízszintingadozás a nádasoknak, és hogy miért kezd pusztulni a nádas hosszan tartó magas vízállás esetén. A kutató szerint azzal van a baj, ahogy a partot használjuk, elrontották a használat körülményeit. A vízparti élőhelyek ökológiai hálózatot alkotnak, például ha leég az egyik nádas, az állat át tud menni egy másikba. Ezért fontos a vízparti élőhelyek fennmaradása. Az infrastruktúrafejlesztések és a parti beépítések szétfeszítik a vízparti és a tótól távolabbi élőhelyeket. A mezőgazdasági területek egyre fokozódó elkerítése is problémás, hiszen ezek sokszor ökológiai folyosókat kerítenek el. 

Egyéni szintű megoldás

Zlinszky András az egyéni szintű megoldási lehetőségek közt említette, hogy kutatókkal, kertészmérnökökkel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kollégáinak segítségével megalkották a Balatonbarát Kert fogalmát, amiben ajánlásokat tesznek a környéken élőknek, hogy hogyan tegyenek jót az ökoszisztémának. A balatoni kerteknek hatása van a tó élővilágára is, így erre minden kerttulajdonos tud hatni kis léptékben. Alapszabályok, hogy a kertben ne hozzunk létre új burkolt felületet, ne telepítsünk invazív növényfajt, kerüljük a műtrágyázást, növényvédő szereket, mert azok bemosódnak a tóba. Ne vezessünk csapadékvizet a csatornába, mert túlterhelődik a csatornarendszer, és a szennyvízátemelőkből befolyik a Balatonba, ne károsítsuk a vizes élőhelyek növényzetét, használjunk tájfajtákat, komposztáljunk, és gyűjtsük a csapadékvizet. 

Egyéni szinten azzal a szemlélettel tudnánk tenni a jövő érdekében, hogy minél kevésbé alakítsuk át a tájat, ne próbáljuk saját magunkhoz szabni. Olyan rekreációs formákat válasszunk, amik beleillenek a tájba, amihez nem kell valamit átalakítani. A vizes élőhelyek károsítását nagyon kell kerülni, ez értendő akár egy csónakmegálló, új stég létesítésére vagy a nád kaszálására is. A horgászati beetetésről készült napi ajánlás szerint ha csak napi 1,5 kiló etetőanyagot dobna be egy horgász, akkor az nem csökkentené a fogás mennyiségét, de felére csökkentené az algavirágzás lehetőségét. Az autós közlekedés kerülése is fontos lenne egyéni szinten, hiszen a közlekedési infrastruktúrának (parkolók, útszélesítések, gyorsforgalmi utak) nagy erős lábnyoma van a Balatonon, ha csökkenne a forgalom, visszafordulhatna ez a folyamat.       

Döntéshozatali megoldás

Döntéshozatali szinten Zlinszky szerint a legfontosabb, hogy meg kell óvni, illetve helyre kell állítani a megmaradt természetes élőhelyeket. Ehhez új vízszintszabályozási rend kéne, ami a klímaváltozással is kompatibilis. Zlinszky szerint 100 centis maximum volna ideális, 50 centis kilengést engedve, és adaptív módon, a nádasok állapotát figyelve kéne ezt szabályozni. A tó körüli wetlandeket (vizes élőhelyek, nádasok, berkek) kell rehabilitálni, ökológiailag helyreállítani. A mezőgazdasági szabályokat be kéne tartani, illetve tovább szabályozni. Itt a vízvédelmi sávok csodákra képesek: ha legalább száz méterre lenne a patak a műtrágyázott területtől, akkor sokkal kevesebb műtrágya kerülne a tóba.

Az is probléma, hogy a horgászati célú etetés egyáltalán nincs szabályozva. Ami a beépítést illeti: vannak építési szabályok, ezeket szigorúbban be kéne tarttatni. A helyi építési szabályokat az önkormányzatoknak kell szigorítani, hiszen egy közös táj érdekében szeretnének jó döntést hozni, egy közös természeti erőforrással gazdálkodnak. A jó döntés pedig nem feltétlenül a lakásszám és a turizmus növelésével egyenlő. A polgármesterek rövid távon, választási ciklusokban gondolkodnak, ráadásul bevételkényszerük van, ezért nem feltétlenül ezt a közös erőforrást védik.  Zlinszky megkockáztatta, hogy a part közelében komplett építési moratóriumra volna szükség, illetve új védett területek létrehozására. 

Azzal a jó hírrel zárta előadását, hogy ha alkalmazzuk a tónak kedvező klímaadaptációs megoldásokat, attól mi, emberek boldogabbak leszünk, és ezt már tudományosan bizonyították. 

 

Ezután a résztvevőkkel beszélgetés indult az előadások témáiból kiindulva. Ennek során Fülöp Bence említette, hogy már elkezdtek kidolgozni egy új modellt a balatoni önkormányzatok számára, ami segítene nekik pénzhez jutni oly módon, hogy a tájat nem teszik tönkre. A nem megfelelő támogatási környezetről is esett szó, hogy nagyon sokszor csak azért épül valami, mert állami támogatás van rá, így még kockázata sincs az építőknek, ezért a támogatási rendszert is át kéne gondolni. A törvénysértésekért kirótt büntetések mértékében is nagy egyensúlytalanság van, nincs visszatartó ereje az olyan büntetésnek például egy védett nádas kivágásáért, amit egy ingatlanberuházó egy fél eladott négyzetméterből ki tud fizetni.

Egy hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatonnál is lehetne forrásokat szerezni a nyugaton egyre gyakoribb természetvisszaállítási projektekre, amiket az EU természethelyreállítási (EU Nature Restoration Law) alapjából lehetne majd finanszírozni. Fontos lenne a Balatonnak az is, hogy ne tolódjon ki őszre és télre a szezon, mert így nem marad ideje az élővilágnak a regenerálódásra.   

A Szabadonbalaton rendezvényein több alkalommal találkozhatunk a nyár folyamán az előadókkal, akik elhivatottak a Balaton térsége előtt álló kihívások megismerésében és az eredményesebb adaptációra való felkészülésben. 

 

Néhány dokumentum a téma iránt mélyebben érdeklődőknek:
Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv: A megjelent balatoni algavirágzás okainak felkutatása és
intézkedési javaslatok kidolgozása (BALATON-ZFR-2020/1)

VEB 2023 Balaton Ökológiai Programjának Ökológiai x Kulturális Koncepciója

Zöld Civil Országos Találkozó 2023, Székesfehérvár

Print Friendly, PDF & Email

 

2 hozzászólás

  1. Terdy.katalin@yahoo.com szerint:

    Terdy Katalin

  2. […] szerint nem olvasta a Nagy Tavak petícióját, amiben a túlfejlesztések veszélyeire világosan felhívtuk a figyelmet. Illetve a […]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük