A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által szeptember 12-13-án Budapesten a Civil EU Elnökség keretében szervezett nemzetközi konferencia.
Az EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításának kihívásairól és lehetőségeiről szóló konferencia időzítése nem lehetett volna aktuálisabb, az aszályos időszak éppen a konferencia napján szakadt meg, és adta át helyét a víztöbbletnek (és nem vízfeleslegnek, ami tulajdonképpen egy értelmezhetetlen fogalom). A MagNet Közösségi Házban tartott konferencián – a Civil EU Elnökség célkitűzésének megfelelően – a résztvevők az akadémiai és civil szféra képviselőitől (több mint felük külföldi előadó volt) hallgathatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a vízügyi szektor, és milyen mintaprojektek léteznek már arra, hogy megfelelően alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz (az összes előadás PDF-ben innen elérhető).
Aktuális lett
Az éghajlatváltozás miatt Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára. A 2024-es év elmúlt 90 napja a bizonyíték arra, hogy a változás elkezdődött. A HungaroMet honlapján elérhető adatok bizonyítják, hogy hirtelen nagy mennyiségű csapadék éri hazánkat, ami az átlagtól jelentős eltérést okoz, de ettől még a vízhiányos állapot három hónapos (90 napos) távlatban fennmarad. Mindez bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében nem lehet tovább halogatni a cselekvést és újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást.
(forrás: HungaroMet honlapja)
Konferencia nyilatkozat
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a konferenciáján elhangzott előadások alapján az esemény szervezői összeállítottak egy nyilatkozatot (angolul itt), ami az Európai Bizottság és a magyar kormány felé fogalmazott meg számos követelést. A civil szervezet képviselői fontosnak tartják, hogy a Mario Draghi által fémjelzett versenyképességi jelentésből kimaradt zöld szempontok is megjelenjenek a hamarosan felálló új Európai Bizottság következő ötéves programjában. Mind az EU-s mind a hazai döntéshozók be kell lássák, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem sikerülhet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építenünk.
“A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel.” Ezt nem a civil szervezetek mondják, hanem a 2020. évi XLIV törvény a klímavédelemről. A jogszabály, bár nem említi, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozásból adódó extrém vízhelyzeteknek, a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó közpolitikai szabályokra utal, ezért fontos lenne ha a kormány figyelembe venné a konferencia nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat.
A konferencia nyilatkozatában megfogalmazott kérések között fontos kiemelni az alábbiakat:
- Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, amely a vizek gyors elvezetését, sokszor pedig a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
- Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
- Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.
A természet alapú megoldások vízügyi szimbóluma, a hód
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a Civil EU Elnökség zárásával a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll.
A teljes nyilatkozat itt érhető el.
ELŐADÁSOK – ÖSSZEFOGLALÓ
Az alábbiakban a meghívott vendégek előadásainak fontosabb részleteit emeljük ki.
Caroline Whalley, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél (European Environment Agency, EEA) a vízszennyezéssel kapcsolatos munkát vezeti (az EU települési szennyvízkezelésről és a környezetminőségi irányelveinek felügyelése), illetve a Víz Keretirányelv szerinti legutóbbi jelentés eredményeinek értékelése is hozzá tartozik. Whalley előadásában bemutatta az Európa vizeire leselkedő veszélyeket, a vizek mostani állapotát, majd hangsúlyozta, hogy bővíteni kell a természetalapú megoldások alkalmazását a vízvisszatartás fokozása és az intenzív esőzések lefolyásának lassítása érdekében, hogy az áradásokat mérsékeljük. A szakember szerint a víz zéró szennyezésének eléréséhez folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az emberek egészsége, jóléte és a környezet védelme érdekében.
Caroline Whalley
Sara Johansson,az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau, EEB) munkatársa arról tartott előadást, hogy miben kell fejlődni a tagállamoknak az EU Víz Keretirányelv (Water Framework Directive, WFD) előírásainak eléréséhez 2027-ig. Az EEB Európa legsürgetőbb környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozik, illetve azzal, hogyan kezelik ezeket a kérdéseket globálisan, európai és nemzeti szinten. Előadásából kiderült, hogy Európa jelenleg a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens, az extrém hőség, az aszály, az erdőtüzek és az áradások mértéke egyre romló tendenciát mutat, az EU törvényhozása és az adaptációs intézkedései pedig nem tudnak lépést tartani a felgyorsult folyamatokkal. Ez hatással lesz az ökoszisztémákra, az infrastruktúrára, az élelem- és vízkészletekre, az emberek egészségére, illetve a gazdaságra is.
Sara Johannsson ábrája
Az EEB kollégája szerint a legfontosabb, hogy a vízvédelmi célokat más jogszabályokba, például a mezőgazdasági és iparpolitikába is be kell építeni, hogy elkerüljük az egymásnak ellentmondó erőfeszítéseket, illetve, hogy a vizes vagy más környezetvédelmi jogszabályok gyengítésére, aláásására tett kísérleteketek (néhány tagállam akadályozásként fogja fel ezeket) minden erővel vissza kell tartani.
Ewa Leś az Odera folyó lengyel vízgyűjtőjének területéről érkezett hozzánk, a Coalition Clean Baltic eutrofizációs munkaterületének vezetője arról beszélt, hogyan garantálható jó minőségű víz és kerülhető el vizeink szennyezettsége, és miért fontosak az EU erre vonatkozó irányelvei. Főbb kihívásként említette a hidromorfológiai nyomást, a vízszennyezést, a jó tervezés nehézségét, hogy a folyók több mint 90%-a helyreállításra szorul, és hogy a széles körben alkalmazott hidrotechnikai megoldások nem természetalapúak.
Kun Zoltán, a Nagy Tavak elnöke a konferencián a a Wild Europe Foundation képviseletében beszélt az édesvízi élőhelyek helyreállításáról, és arról, mi is egyáltalán az a vadon, amit helyre szeretnének állítani (ahol nincs emberi beavatkozás, az ma már “wilderness”-nek számít). Kiemelte, hogy mivel Magyarországon a vizes élőhelyek 84%-a elpusztult az elmúlt évszázadokban, ezért bőven akadna terep természet helyreállítási projektekre.
Paul Brotherton, a Wetlands International európai programjának munkatársa a klímaváltozás és vízkészeletek állapotának összefüggéseiről beszélt. A civil szervezetek az EU felé megfogalmazták azt a kérést, hogy az Európai Bizottság tegyen javaslatot egy új kötelező érvényű vízügyi és éghajlati ellenállási jogszabályra, ami előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre EU-s szinten Természetes Vízrezervátumokat a veszélyben lévő vízkészletek és vízgyűjtőik védelme érdekében a vízhiányos területeken.
Az NGO-k véleménye szerint az EU klíma alkalmazkodással foglalkozó stratégiája már amúgy is tesz utalást az úgynevezett természetalapú megoldások alkalmazására, beleértve a talajok szivacsszerű működésének helyreállítását, amely elősegíti a tiszta, friss vízellátást és csökkenti az árvízveszélyt. A stratégiában foglalt alapelveket kellene jogszabályi keretek közé emelni, annak érdekében, hogy mind az élővilág, mind az emberek hosszú távon is egészséges vízforrásokat vehessenek igénybe Európában.
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől a sekély tavak dilemmájáról tartott lenyűgöző előadást, amiből kiderült, hogy nagyon vékony jégen táncolnak a sekély tavak az egészséges (vagyis az embernek is megfelelő minőségű) állapotban megmaradás szempontjából. A kutató szerint a hazai nagy tavakat veszélyeztető 6 fő tényező (eutrofizáció, vízügyi szabályozás, szennyezés, a partvonal beépítése, turizmus/urbanizáció, klímaváltozás) közül, csak egy olyan van – a klímaváltozás – ami nem orvosolható egyszerű politikai döntéssel egyik napról a másikra.
A többi 5 tényezővel kapcsolatban a cselekvés csak rajtunk, azaz a hazai döntéshozókon múlik, akiket a tudomány képviselői már régóta próbálnak figyelmeztetni a Balatonra leselkedő veszélyekre.
Tóth Viktor előad
Várbíró Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az európai édesvizek biológiai sokféleségének helyreállításáról tartott helyzetjelentést. Ennek egyik fő üzenete az volt, hogy a jogalkotási intézkedések elősegíthetik az édesvízi ökoszisztémák helyreállítását, de a helyreállás folyamata nemrég leállt, az ökológiai monitoring adatok alapján romlásnak indult, ezért sürgősen szükség van további intézkedések bevezetésére.
A kutató a vizek állapotromlásán kívül az új szennyezők megjelenéséről is beszámolt: mikroműanyag, gyógyszerek (főleg antibiotikumok, antidepresszánsok és fájdalomcsillapítók) vagy olyan anyagok, amik beavatkozhatnak az élőlények hormonháztartásába (Endocrine Disruptors Chemicalst, EDC). Várbíró Gábor üzenete az volt, hogy a patakok és folyók a legértékesebb élőhelyek a természet és az ember számára, amik minden eddiginél nagyobb veszélyben vannak. Ezért elengedhetetlen az EU Természet-helyreállítási Törvénye annak érdekében, hogy a jövő generációi számára olyan természeti környezetet adjunk át, amiben érdemes élni.
Simon Gergely vegyianyag szakértő a PAN (Pesticide Action Network) Europe munkatársa “A szennyezések veszélye az vízkészletekre” című előadásában hangsúlyozta, hogy az európai felszíni és felszín alatti vizek állapota még nagymértékben szennyezett. Németországban egy kutatás során a 2280 mintavételi pont 60%-án peszticideket/metabolitokat mutattak ki a talajvízben. Egy 2013-as felmérés alapján Hollandiában a felszíni vízminták 65%-a tartalmazott 30 vagy annál több rovarölő szert (2013). Az EU Víz Keretirányelvében nagyon kevés peszticid hatóanyagot ellenőriznek, ráadásul ezek monitoringja nem tudja követni az új anyagok megjelenésének sebességét.
A PAN Europe 2024-es tanulmánya az ívóvizek 94%-ben mutatta ki az úgynevezett örök vegyületek jelenlétét, ami nem csak a vízi élővilágot veszélyezteti, hanem humán egészségügyi kockázatot is jelent. Úgy tűnik az EU részben hallgat a civil szervezetek és a kutatók véleményére, hiszen éppen a konferencia után érkezett a hír, hogy a REACH direktíva módosítása révén EU-s szinten újabb örök vegyianyag használatát korlátozzák
Kajner Péter, a WWF Magyarország, Élő folyók program szakértője a szervezők felkérésére a magyarországi vízminőség-védelemről adott elő. Bemutatta a fenntartható vízgazdálkodás felé törekvő EU Víz Keretirányelv végrehajtásának jelenlegi állását, illetve a szintén uniós irányelvet, a River Basin Management Plant (jelenleg a 4. National River Basin Management Plan előkészítése zajlik, ezeket 6 évente vizsgálják felül).
Előadása végén szót ejtett a hazánkban tapasztalható vízügyi extrém helyzetekről (aszály, elsivatagosodás, árvíz), illetve arról, hogy ezekre mi a közös megoldás: helyet kell hagyni a víznek a tájban. Ezt a WWF Tisza 21 programjával próbálják megvalósítani, aminek célja, hogy 2030-ig 150 ezer hektáron tudjon ártéri gazdálkodás folyni.
Artur Furdyna hidrobiológus a lengyel-német Rewilding Oder Delta képviseletében az Odera folyó deltájának visszavadításáról, a vizes élőhelyek nagyléptékű helyreállításának előnyeiről tartott lebilincselő előadást saját terepfotóival színesítve.
Lengyelország második legnagyobb folyóját (ami Cseh- és Németországon is folyik) 2022-ben súlyos katasztrófája érte, 250 tonnányi haltetemet halásztak ki a belőle, halálukat feltehetőleg oxigénhiány okozta, aminek oka a magas sótartalom miatt túlszaporodott aranyalga lehetett. Artur Furdyna szemléltette, hogy hogyan kell kinéznie egy egészséges folyónak: a változatos, zúgókkal és medencékkel tűzdelt folyómedrek növelik az öntisztító-kapacitást, stabilizálják a vízszintet, ívóhelyeket biztosítanak.
A folyók egészséges állapotba hozásában sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember jól érzékeltette, hogy milyen lassan megy ez a fajta munka (pl: egy kis régi gát felszámolásához 10 évre volt szükség, mire minden engedélyt megszereztek hozzá). A folyók természetközeli állapotba való visszaállításával Lengelországban már évek óta foglalkoznak, ezen a térképen látszanak az elért eredmények, és a még ilyen munkára váró területek:
Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) arról beszélt nekünk, hogy mik lehetnek a “Közgazdasági hasznok, amit a természet újraélesztésétől várhatunk”. Előadása elején idézte az OECD azon megállapítását, hogy “a vízválságok általában politikai kudarcok”. Hazai és külföldi példákat is hozott védőgát áthelyezéssel létrehozott projektekre (Altenmarkt, Tiszapüspöki) arról, hogy mi nyerhető az által, ha a folyónak több teret adnak vissza:
A közgazdász előadása szerint számszerűsíthető, hogy egy megfelelő helyre történő védőgát áthelyezés árvízkockázat-csökkentési haszna 50 éves távlatban magasabb, mint a beruházás összege, ráadásul lehetőséget biztosít más ökoszisztéma-szolgáltatások létrehozására (ívóhely halaknak, erdők, mezők).
Aujeszky Nóra, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) környezetvédelmi témával foglalkozó munkatársa a környezeti jog és az ökológia összekapcsolásáról tartott előadást, a Balatoni Zöld Minimum példájának bemutatásával. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a TASZ közösen indította programját, amelynek keretében a Balatonhoz kapcsolódó ökológiai minimum feltételeket határoztak meg, és kidolgozták az önkormányzatok számára a rendelkezésre álló jogi eszközök listáját.
Mindez természetesen a kötelezettségeket is tartalmazza az önkormányzatok számára, de a legfontosabb része a programnak annak a bemutatása, hogy helyi szinten még rendelkezésre állnak olyan jogi eszközök amellyel a helyi érdekek sikeresen képviselhetők a befektetők a tó partját célzó túlzott beépítési szándékával szemben.
Rédei Tamás, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a Kiskunsághoz kapcsolódó nagyléptékű táj és élőhely helyreállítási projektet mutatott be a hallgatóságnak. A bemutatott jövőkép alapján a Duna-Tisza közén egy az augusztus 18-án hatályba lépett EU Természet Helyreállítási Jogszabálynak megfelelő rehabilitációs projektet lehetne indítani, ami a sztyepp erdő helyreállítása révén a biodiverzitás védelme mellett, a talaj szervesanyagának növelése révén szignifikáns szén-megkötést is eredményezne. Ehhez az egyik első lépés a tajban való vízvisszatartás lenne, tehát a víztöbbletet elvezetés helyett a táj mélyebb helyein vissza kellene tartani.
Az elsivatagosodó Alföld oázisa
Bernhard Kohler, a WWF Ausztria munkatársa a kiskunsági helyreállítási projekthez hasonló projekt elképzelést mutatott be, ami a Fertő – Fertőzug – Hanság vidékével foglalkozott. Kohler szerint a Fertő vidékének természeti adottságai, amiket a Nemzeti Parki, Natura 2000, Világörökségi címek is igazolnak, még adottak ahhoz, hogy a korábbi tözeges területeket nagyléptékben helyreállítsuk, és így a Fertő tó vízszintjét a várhatóan ökológiai katasztrófát okozó Duna felől történő vízutánpótlás nélkül helyreállítsuk. Itt az ideje annak, hogy az UNESCO által elismert ember és természet szimbiózisát helyrellítsuk a Fertő tónál – üzente. Ezt a projektet egy 40 000 eurós EU-s forrásnak köszönhetően a Fertő tó Barátai Egyesület 2025 január 1-től elkezdeni kidolgozni.
Udo Gattenlöhner, a European Living Lakes Association és a Global Nature Fund igazgatója bemutatta az európai tavak állapotának javítása érdekében létrehozott European Living Lakes Szövetséget. Ennek a szervezetnek a Balatoni Fejlesztési Tanács és a Balatoni Civil szervezetek Szövetsége is tagja. A szervezet célja, hogy felhívja a figyelmet a tavakat fenyegető veszélyekre és jó gyakorlatok illetve tapasztalatok cseréje által segítsen ökológiai értékeik megőrzésében. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségét meghívta a szervezetbe mint tagot.
Óhegyi Eliza, CEEweb részéről a német kormány EUKI pénzügyi támogatásának keretében támogatott European Peatland Alliance (Európai Tőzegláp Szövetség) szervezetet mutatta be. A szervezet, aminek a civil szervezeteken kívül a földtulajdonosok európai szervezete is tagja, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hatékony európai hálózatot építsen ki a nemzeti kormányokból és más érdekeltekből, hogy elősegítsék a még meglévő európai tőzeglápok védelmét és korábbi kiterjedésük helyreállítását, az egyedi és gazdag biológiai sokféleség, a tiszta víz, a fenntartható megélhetés, a nettó CO2-mentesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
A tőzeglápok előnyei
A konferenciára elhozták frissen megjelent kiadványukat, ami a tőzeglápokkal kapcsolatos nemzeti adatokat és politikai eszközöket gyűjtötte össze.
Szabó Brigitta, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetétől az OPTAIN projekt hazai eredményeit mutatta be, amiben a víz- és tápanyag-visszatartás optimális mértékét kutatták a mezőgazdasági kis vízgyűjtőkön. A 7 millió eurós büdzséjű, 2020-tól 5 éven át tartó, 14 országra kiterjedő projekt a német Helmholtz-Center for Environmental koordinálásával valósul meg. A projekt fő fókusza a víz- és tápanyag-visszatartási intézkedések alkalmazása a mezőgazdasági és környezetvédelmi vízgazdálkodási kérdések megoldásában. Többek közt a SWAT+ (Soil and Water Assessment Tool) modell (a területgazdálkodási gyakorlatok hatásának számszerűsítésére kifejlesztett modell) használatáról tudtunk meg izgalmas részleteket.
