A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének a Balaton védelmében megfogalmazott petícióját már több mint 7200-an aláírták. Ennek apropóján szeretnénk elmondani a véleményünket néhány olyan nyilatkozatról, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium az elmúlt hetekben tett a Balaton térségének szabályozásáról.

1. “Nem a beépítések és a parthasználat a legnagyobb baja a Balatonnak, hanem egy használati hitelességi kérdés. 11 ezer lakás 90%-a a parti sávban épült, kiskapukat kihasználva” – nyilatkozta Lánszki Regő építészeti államtitkár a Szabad Európa riporterének.

Teljesen egyetértünk az államtitkárral. Már csak az a kérdés, hogy a kiskapukat ki nyitotta ki, miért nem csukja be, és miért nem tartja kulcsra zárva, mint a Balaland a parti sávot?

A Balaton védelmében 2000-ben törvény született, majd ennek előírásai szerint 2002-ben kormányrendeletben rögzítették a vízparti sáv különös szabályait. 2005-ben készültek el a települési vízparti területek használatát térképen ábrázoló TNM, azaz tárca nélküli miniszteri rendeletek, melyek hatalmas mezőgazdasági területek, vizes rétek, legelők, vizes élőhelyek beépítését alapozták meg, majd 2001-ben a kempingek beépíthetőségét is legalizálták. Miközben az egymást váltó törvények szövegükben megszakítás nélkül tiltják a lakó-, üdülőépület és lakások építését a kempingek területén, hogyan lehetett “jogszerűen a kempingeket vegyes területfelhasználási egységbe sorolni”, és szállodák, kereskedelmi egységek helyett lakóparkokkal a közforgalom elől elzárni? Ez az a használati hitelességi kérdés, amire a jogalkotóknak kellene választ adnia. Konkrétan az a kérdés, hogyan épülhettek lakóparkok Zamárdiban, Balatonszemesen, Alsóörsön, Badacsonyörsön, Keszthelyen és a többi korábbi kempingben?

A számonkérés lehetősége is megszűnt azzal, hogy “A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető” –  ahogy a területrendezési törvényben szerepel. Ez azt jelenti, hogy ha az engedély nélküli vagy előírásoknak nem megfelelő építés nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot, fennmaradási engedély adható ki? Kinek a dolga lenne a kiskapuk bezárása? Véleményünk szerint a törvényhozásnak!

Balaton parti sávjában a szabálytalan vagy engedély nélküli építkezések ellen soha nem volt szigorú fellépés, se bontás elrendelése, se elrettentő mértékű bírság kiszabása. És ma sincs szigorú és kitartó fellépés, noha a szabálytalanul létesített épületek tulajdonosai saját bejárót nyitnak, stéget és csónakkikötőt üzemeltetnek a nádasban. Több, mint 1700 illegális bejáróró ismert, ami felszabdalja a nádast, invazív fajoknak nyit utat.

2. A területrendezés és a hatóságok átszervezését tervezi a minisztérium (forrás).

Az ismertetett jogszabályi környezetben mi várható el a balatoni főépítészi hivatal és tervtanács létrehozásától, a járási szintre kerülő területrendezéstől? Miért kapna magasabb beépítési lehetőséget a telek tulajdonosa, ha lead a parti sávból?  Hiszen a területrendezési törvény szerint a “vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a partmenti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását”. A kempingekben épült és épülő lakóparkok esetében ennek így kellene lennie, feltételek nélkül!

3. “Sose késő, nagyon sok külterület, beépítetlen, beépíthető potenciállal bíró terület van. Ha most nem lépünk szigorúan, lemondunk a Balatonról” – mondta az államtitkár.

Teljesen egyetértünk, meg kell óvni a még meglévő természetközeli területeket. Különös tekintettel a 2023. július 12-én elfogadott EU-s Természet Helyreállítási Jogszabályra – ami kötelezettség és egyben lehetőség is a Balaton térségére – meg kell vizsgálni a helyreállítás lehetőségét a tó jövő generációi számára történő megóvásáért.

Kérjük, hogy aki még nem tette, írja alá a Balaton védelmében a petíciót:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/vedjuk-meg-a-balaton-veszelyben-levo-okoszisztemajat