Magyarország megdöbbentő cinizmusról és alkotmányos tudatlanságról tett tanúbizonyságot

Kun Zoltán, vélemény

Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.

Image by storyset on Freepik

A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását. Az ENVI Tanács március 25-i ülésének online közvetítését nézve már a magyar képviselő kiválasztása is megdöbbentő volt számomra. Raisz Anikó az Energiaügyi Minisztériumban dolgozik, és bár környezetvédelmi ügyekért (mármint környezetszennyezésért) és körforgásos gazdaságért felelős, a természethez egyáltalán semmi köze nincs a kormányban.

Raisz Anikó két adatot említett a Tanácsban tartott beszédében: a) Magyarország már 300.000 hektáron (3.000 km2 , ami nagyjából az ország teljes területének 3,2%-a) állította helyre a természetes állapotot, és b) Magyarország területének harmada természetvédelmi kezelés alatt áll. Az első információ azon alapul, amit földművelésügyi miniszterünk 2023. december 4-én a Budapesti Klímacsúcson mondott. Hadd idézzem Nagy István agrárminiszter urat: “természetvédelmi munkánk eredményeként 300 ezer hektárnyi területet állítottunk vissza a természetes állapotába”. Először is, a természetes állapot definíciója nem ismert. Az 50 évvel ezelőtti, a 100 évvel ezelőtti vagy a Kárpát-medence honfoglalás kori természetes állapotára utal? Közérdekű adatigénylést nyújtottam be az említett 300000 hektár elhelyezkedését tartalmazó adatbázishoz való hozzáférés érdekében. Kiderült, hogy ilyen adatbázis nem létezik, de a minisztérium 2023. december 20-i válaszában az uniós társfinanszírozású projektek adatbázisához irányított, amely a napelemek telepítésétől a miniszterelnöki hivatal kommunikációs tevékenységéig terjedő projekteket tartalmaz. Röviden tehát 300 000 hektár korábban leromlott élőhely helyreállítása nem igazolható tényekkel, kutatási vagy monitoring eredményekkel.

Mi a helyzet az egyharmadnyi természetvédelmi területtel? Az EEA Biodiverzitás Stratégia Dashboardja alapján Magyarország területének 22,2%-a tekintett természetvédelmi területnek, így Raisz Anikó valószínűleg az úgynevezett Országos Ökológiai Hálózatot is beleértette az egyharmadba. Az IUCN védett terület definíciója azonban a védelem hatékonyságát is tartalmazza, és ebben Magyarország elmarad az EU Biodiverzitás Stratégiájának 30%-os védett területre vonatkozó céljától. Nincs olyan bizonyíték, amely a védelem hatékonyságát bizonyítaná a magyarországi védett területek egyikén sem. Éppen ellenkezőleg, rengeteg bizonyíték van a védelem gyengeségére, illetve a magyarországi úgynevezett “papírparkok” létezésére. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 77 hektárját egy új turisztikai üdülőhelynek szánják, a nemzeti parkokon belül tarvágásos fakitermelés folyik (annak ellenére, hogy erről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz), a Fehér akácot (Robinia pseudoacacia) a természetes összetételű erdők helyettesítésére használják. Az EEA “A természet állapota az EU-ban” című jelentése alapján Magyarországon a Natura 2000 hálózatban (tehát a védett területeken belül!) az élőhelyeknek mindössze 13,3%-a van jó állapotban.

E két adat ismertetése után Raisz Anikó folytatta beszédét, és hozzátette, hogy az EU természetvédelmi törvényének megvalósítása túl költséges lenne. Ez a kijelentés némileg ellentmond az előző pontjainak. Ha Magyarországnak az elmúlt évtizedben sikerült helyreállítania leromlott élőhelyeinek több mint 3%-át kötelező érvényű jogszabály nélkül, akkor miért jelentene újabb pénzügyi terhet a természetvédelmi helyreállítási törvény elfogadása? Mindenesetre szeretném emlékeztetni az államtitkárt és az egész magyar kormányt arra a kötelezettségvállalásra, amelyet Magyarország a CBD globális biodiverzitási keretrendszerében (CBD GBF) tett. A GBF a következőket tartalmazza:

• Célkitűzés 2. Biztosítani kell, hogy 2030-ra a degradált szárazföldi, belvízi, tengeri és part menti ökoszisztémák legalább 30%-át hatékonyan helyreállítsák a biológiai sokféleség, az ökoszisztémafunkciók és -szolgáltatások, az ökológiai integritás és az összekapcsolhatóság javítása érdekében.
• Célkitűzés 19. Jelentősen és fokozatosan, hatékonyan, időben és könnyen hozzáférhető módon növelni az összes forrásból származó pénzügyi források szintjét, beleértve a hazai, nemzetközi, állami és magánforrásokat, az egyezmény 20. cikkével összhangban, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiák és cselekvési tervek végrehajtása érdekében.

A pénzügyi érv használata a természet helyreállítása ellen tehát álságos.

A fentieken túlmenően szeretném emlékeztetni a kormányt Magyarország Alaptörvényére. Ennek P cikke kimondja:

“A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Azzal, hogy a kormány az ország álláspontját az EU természetvédelmi törvényével kapcsolatban megváltoztatja, véleményem szerint ellentmond az alaptörvényben rögzített kötelességének.

Végezetül szeretnék utalni arra, amit az ír miniszter a Tanács ülésén mondott. Az, hogy a Tanács elállt a korábbi jogalkotási ígérettől, aláássa az uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamatba vetett bizalmat. Az ír álláspont nagyon egyértelmű volt azzal kapcsolatban is, hogy az EU természetvédelmi törvényének kedvezményezettjei között ott vannak a gazdálkodók, különösen a kistermelők. Magyarország álláspontjának megváltoztatása, amely a legjobb esetben is az új rendelet késleltetését jelenti, hátrányosan érinti a kistermelőket, akik hagyományosan a jelenlegi kormánypárt, a FIDESZ támogatói. Ezt a FIDESZ európai parlamenti képviselői is felismerték, amikor az Európai Parlamentben megszavazták az uniós természetvédelmi törvényt, és ezt a magyar kormány jelenleg figyelmen kívül hagyni látszik.