Víz a békéért – víz a jövőnkért

A vízhez való hozzáférés békét teremthet vagy konfliktust szíthat és sajnos jelenleg úgy tűnik, hogy hazánkban a konfliktus az ipari és mezőgazdasági felhasználás miatt fokozódik. Március 22-e a víz világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális vízválságra, és felhívja a figyelmet arra a 2,2 milliárd emberre, akik nem jutnak biztonságos vízhez, 1993-ban vált ENSZ-nappá. A vízhez való hozzáférés szempontjából kiemelkedő fontosságúak  vizes élőhelyek, amelyek egyedülálló, biológiai sokféleséggel rendelkező ökoszisztémák. A mai napon ezeknek védelmére és természetességük helyreállítására hívja fel a figyelmet a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és tagszervezeteik.

Ha a víz hozzáférése korlátozott vagy az emberek számára elérhető víz szennyezett, esetleg az emberek egyenlőtlenül vagy egyáltalán nem jutnak hozzá, a közösségek és országok között feszültségek alakulhatnak ki. Világszerte több mint 3 milliárd ember függ az országhatárokon átívelő víztől. Mégis csak 24 országnak van együttműködési megállapodása az összes közös vízzel kapcsolatban.

Az éghajlatváltozás hatásainak növekedésével és a népesség növekedéssel párhuzamosan sürgősen szükség van arra, hogy az országokon belül és az országok között is összefogjunk legértékesebb erőforrásunk védelme és megőrzése érdekében. Erre igyekszik felhívni a figyelmet a Víz világnapja 2024-ben, ami Magyarországon is egyre fontosabb, hiszen az ipar növekvő vízigénye az élelmiszer biztonság ellen hat.

Magyarországot sem kerülik el a vízzel kapcsolatos problémák. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Klíma Kockázati Elemzése is hangsúlyozza, hogy a hőség és az aszály által a növénytermesztésre jelentett kockázatok szempontjából a közép-európai országok, köztünk hazánk is, veszélyben vannak. Sokan tekintenek még hazánkra mint egy felszíni vizekben bővelkedő országra és sajnos a döntéshozók felelőtlen kijelentései fenntartják azt a látszatot, hogy végtelen mennyiségben áll rendelkezésre víz hazánkban. Sajnos ez nem igaz! A 2022-es aszályos időszak bizonyította, hogy hazánk erősen kitett a klímaváltozás által előidézett időjárási szélsőségeknek, köztük a fokozottan vízhiányos időszakoknak.

Az Európai Bizottság már 2019-ben felhívta Magyarország figyelmét arra, hogy a Víz Keretirányelv megvalósításának részeként egy Aszály Kezelési Tervet kell kidolgozni. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének véleménye szerint a magyar kormánynak fokozottan kell foglalkoznia a vízvisszatartás, a felszíni és felszín alatti vízkészleteink bölcs használatának kérdésével. A szövetség elnöke, Kun Zoltán véleménye szerint “a vízgyűjtő területekre lebontott vízmérleget kell készítenünk és tekintettel kell lennünk az alaptörvényben rögzített kötelességünknek: a természeti erőforrások, ideértve a vízkészletet, a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

A vizes élőhelyek a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái. A világ legnagyobb folyóinak kétharmada már nem szabad folyású,. A vizes élőhelyek továbbra is háromszor gyorsabban pusztulnak, mint az erdők. Az olyan emberi tevékenységek, mint a vizes élőhelyek lecsapolása és előnytelen mezőgazdasági hasznosítása, a folyók duzzasztás világszerte feldarabolják és károsítják a vizes élőhelyeket. Magyarországon is érezhettük a vizes élőhelyek, mint természet alapú megoldások elvesztésének hatását a 2022-es aszály során. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy a 2023-as viszonylagos vízbőség milyen pozitív hat

Fentiekre tekintettel a Víz Világnapján a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az alábbiakat javasolja: