A 2024-es év minden eddigi hőmérsékleti rekordot megdöntött mióta az emberiség a légkör hőmérsékletének mérésével foglalkozik. Hazánkban már a február is a hetedik legmelegebb március lett volna, és a Hungaromet véleménye szerint a 2024-es rekordmeleg július, amely az 1901-től elemzett júliusok sorában az első helyre került átlagosnak ígérkezik a század végére. Ezért is lenne fontos, hogy a KEHOP keretében Európai Uniós és hazai források biztosításával 2020 és 2022 között készült városi klímastratégiákat komolyan vegyük és megvalósítsuk. Erre a legújabb kezdeményezés egy a mai napon Győr városa ellen az illetékes kormányhivatalnál indított törvényességi felügyeleti eljárás.
Győr közgyűlése 2021. szeptember 28-án fogadta el a KEHOP által finanszírozott projekt keretében elkészült Városi Klímastratégiát. A dokumentum többek között megállapította, hogy a városban az egyik probléma “a meglévő zöldfelületek alacsony volta.” A város azon részeiben, ahol a beépítettség a legnagyobb arányú és a zöldfelületek száma minimális, jelentős hőmérséklet többlet, úgynevezett hőszigetek alakulhatnak ki (a Győrben megfigyelhető hősziget jelenségről itt lehet bővebben olvasni). A város gyengeségei között jelenik meg, hogy “az elnyelő kapacitás alacsony mértékével párhuzamba állítva a város stratégiai terveiben a zöldfelület-fejlesztés és -gazdálkodás nem jelenik meg elég hangsúlyosan.” Ezen kívül a felhagyott ipari területek továbbhasznosítása megoldatlan így azok nem járulnak hozzá a zöldfelületek növeléséhez. A klímastratégia ezért helyesen azt a célt tűzte ki, hogy a város közigazgatási területén található zöldfelületek és természetközeli területek állapotának fenntartására, tudatos és természetalapú fejlesztésére van szükség.
Ezzel szemben 2022 augusztusa óta a város jelenlegi vezetése arra törekszik, hogy egy újabb 400 hektáros ipari parkot hozzon létre, ami ellen az érintett településrész – Győrszentiván – lakosai folyamatosan tiltakoznak. Részben ennek a tiltakozásnak is köszönhető, hogy Győrszentivánon a FIDESZ június 9-én elvesztette a helyi önkormányzati képviselői helyet és a településrész lakosainak a szavazati is kellettek ahhoz, hogy a jelenlegi polgármester dr. Dézsi Csaba András helyett Győr új, a civilek által is támogatott polgármestert, Pintér Bence, választott.
A jelenlegi városi közgyűlés és polgármester ugyanakkor kész helyzet elé kívánja állítani a város lakosait. A közgyűlés április 30-án elfogadta az érintett 400 hektár nyugati részén kialakítandó – még általános mezőgazdasági övezetbe sorolt – 5 ingatlan licit útján való értékesítését. A licit augusztus 21-én zárul. Mindez úgy, hogy az április 30-i közgyűlési határozat után május 27-én polgármesteri rendelettel alakították ki a most meghírdetett ingatlanokat, magyarul a közgyűlési rendelet időben megelőzte az ingatlanok kialakítását.
A mai napon Augusztus 13-án egy helyi lakos törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a közgyűlés határozata ellen az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnál. A kezdeményezés szerint a közgyűlési határozat sérti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, valamint a Győr MJV közgyűlése által 2021. szeptember 28-án a 22/2021. (IX. 28.) Kgy. határozattal elfogadott Győr MJV Klímastratégiáját. A kormányhivatalt felkérték arra, hogy bocsásson ki törvényességi felhívást aziránt, hogy a Határozatot Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése helyezze hatályon kívül a határozatát és így a területek eladását akadályozzák meg. Amennyiben a Közgyűlése a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Kormányhivatalnak javaslatot tesz a kezdeményezés, a Határozat közigazgatási perben való megtámadására.
A beadvány indoklása szerint a közgyűlés határozata az értékesítés révén lehetőséget teremt arra, hogy a Győr MJV szabályozási tervében a mai napig Általános mezőgazdasági övezetként szereplő ingatlanok esetében a szabályozási tervtől eltérő hasznosítás kezdődjön meg és a terület beépítésre kerüljön. Ez ellentmond az 1997. évi LXXVIII. törvény 7§ (3b) bekezdésében szereplő előírásnak (“új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint nem csökkenhet,”) mivel nem rendelkezik a település biológiai aktivitás értékének szinten tartásáról, aminek az értékesítés, és az ezután várható beépítés miatt várható csökkenése súlyosan veszélyezteti a Magyarország Alaptörvényének két pontját is:
-
P cikk: (1) “A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
-
XXI. cikk: “Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
A támadott közgyűlési határozat szintén ellentmond a városi klímastratégiának, amely a város közigazgatási területén található zöldfelületek és természetközeli területek állapotának fenntartására, tudatos és természetalapú fejlesztésére törekszik.
Ezzel kapcsolatban a beadvány készítője aláhúzta, hogy a 28/2017 (X.25.) határozatában az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a biológiai sokféleség megóvása hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő gondolkodásmódot és szabályozást igényel. Továbbá rögzítette, hogy az Alaptörvény P) cikkéből fakadó kötelezettségeknek, alapelvi szintű elvárásoknak a jogalkotó csak akkor tud megfelelni, ha döntéseinek meghozatala során távlatosan, kormányzati ciklusokon átívelően mérlegel. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egyes stratégiák – így a beadvány készítője szerint Győr MJV Városi Klímastratégiája is – a közjogi szervezetszabályozó eszközök körébe tartoznak, ennek megfelelően a közép- és hosszú távú tervezés és kiszámítható jogalkotás olyan szakmai kiindulópontjai is egyben, amelyek figyelembe vétele az elővigyázatosság és a megelőzés elveire is tekintettel különösen fontos az az Alaptörvény P) cikk 1) bekezdésében nevesített, a nemzet közös örökségének körébe tartozó elemek, így a termőföld (különös tekintettel az érintett Általános mezőgazdasági területre) és biológia féleségre, esetében.
