Erdők és innováció – a legfontosabb innováció, hogy javítsunk erdeink állapotán

Erdők és innováció – a legfontosabb innováció, hogy javítsunk erdeink állapotán

2024.03.21. közlemény 0
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az erdők nemzetközi napjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet erdeink megóvásának fontosságára. Ezen a napon az egyes országokat, köztük hazánkat is arra ösztönzik, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi szinten tegyenek erőfeszítéseket az erdei ökoszisztémákkal kapcsolatos tevékenységek, például faültetési kampányok szervezésére. Magyarországon ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a meglévő erdeink természeteségének javítása, amivel fel lehetne készíteni az erdei élőhelyeket a klímaváltozás következményeire.

A 2024-es évben az innováció áll a nemzetközi nap központjában, aminek célja az, hogy az erdő állapotának monitoring tevékenységét hatékonyabban lehessen elvégezni. Erre azért van szükség mert az erdei ökoszisztémák nem csak a biológiai sokféleség megóvása miatt nagyon fontosak, de a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is kiemelkedő szerepük van. Az EU célkitűzése, hogy 2030-ig éves szinten 310 millió tonna szén-dioxidot kössenek meg erdeink. Ugyanakkor a legtöbb EU tagállamban az erdőkben tárolt szén mennyisége csökken. A csökkenés hátterében nem csak természetes okok, hanem például a biomassza égetés miatti növekvő faanyag kereslet is áll.

Sajnos a magyarországi erdők állapota is messze van a kívánatostól. A Nemzeti Földügyi Központ 2022-es jelentése szerint hazánkban összesen 347 hektár természetes erdő van. Ez az összes erdőnek tekintett területnek kevesebb mint 0,02%-a, ami döbbenetesen alacsony. Még a természetszerű erdők aránya is nagyon kevés mert ezek az összes erdő terület mindössze 21%-át teszik ki hazánkban.

Mit kellene, lehetne tenni? Először meg kellene változtatni a társadalmi szemléletet az erdőkkel kapcsolatban. Ennek egyik fontos eleme, hogy a nem honos fajokból álló fás monokultúrákat, például a fehér akác ültetvényeket, nem lenne szabad erdőknek tekinteni. Ezek a monokultúrák sokkal érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben és biodiverzitás értékük is sokkal kisebb mint a természetes erdőknek. A honos fajokból álló erdőknél a természetességet növelni kellene és olyan gazdálkodásra kell átállni, ami a fenntarthatóságot nem csak a fahasználat szempontjából tekinti.

 

photo by: Gregois DuboisAz erdők állapotának javítása érdekében nemzeti összefogásra van szükség. Nem csak az erdőgazdálkodással és természetvédelemmel foglalkozók, de a cégek és pénzügyi szervezetek is többet tudnak tenni az erdő védelemért. “Fontos lenne ha a cégek a jövőben olyan projekteket támogatnának, amelyek bizonyíthatóan növelik az erdők természetességét, így a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló élőhelyek alakulnának ki. Ezt támogatják az EU-s előírások is mint például az Élőhelyvédelmi Direktíva, az EU Természet Helyreállítási Jogszabály és az ESG szabályozások is” mondta Kun Zoltán az NTVÉSZ elnöke, aki az EU COST Akcióprogram keretében megvalósított Bottoms-Up projekt római konferenciáján vett részt a napokban. A konferencia többek között az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg az EU-s tagállamoknak:

  • Növelni kell a fokozottan védett erdőterületek arányát, amely területeken a fatermelési célokat meg kell szüntetni (mindez összhangban lenne az EU-s vállalással aminek a keretében a hagyományos gazdálkodástól mentes, fokozottan védett területek arányát 10%-ra kívánják növelni a tagllamok)
  • A különböző kezelési módokat (fokozott védelem, természetszerű gazdálkodás és intenzív fatermesztés) mozaikos módon kell kialakítani, amivel az erdők ellenálló képességét lehet növelni
  • Biztosítani kell minden erdőterületen a kellő számú, mennyiségű holtfát, ami a biológiai sokféleség szempontjából elengedhetetlen

A fenti ajánlásokat a kutatók és civil szervezetek képviselői kiegészítették azzal is, hogy emlékeztették a döntéshozókat arra: itt az ideje, hogy az erdők monitoringját az erdők minőségi mutatóinak mérésével egészítsék ki, ami pontosabb képet adhat az erdők által biztosított ökoszisztéma szolgáltatásokról a faanyag kitermelésen túl! Ez azért is fontos, mert az EU Erdő Monitoring Jogszabályt várhatóan a Magyar EU Elnökség ideje alatt kell végleges formájába önteni.” egészítette ki a fentieket Kun Zoltán a római konferencia tapasztalataival.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük