Égető témákkal érkezünk az idei Zöld Civil Országos Találkozóra

 

 

Az idei Zöld OT-t, a Zöld Civil Együttműködés fő éves eseményét Székesfehérváron rendezik meg június 23-25. között. A szakmai összejövetelen a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVSZ) önálló szekciókat is szervezett, illetve a szövetség tagjai számos fórumon részt vesznek szakértőként aktuális témákban. A teljes program itt olvasható, jelentkezni a jelentkezési lap kitöltésével lehet.

Ebben a bejegyzésben a Nagy Tavak és tagjai által szervezett programelemeket gyűjtöttük össze: 

Az NTVSZ és tagjai által szervezett szekciók:

Szombat, 9:00: Vizes élőhelyek és az Európai Unió Természet Helyreállítási Jogszabálya

Az EU 2030-as biodiverzitás stratégiájában és az ENSZ 2022-es Biodiverzitás Konferenciájának (COP15) záró dokumentumában is megemlítették a leromlott élőhelyek helyreállítását. Ehhez az EU-n belül egy új kötelező érvényű jogszabályt javasoltak, amit úgy tűnik több ország mellett hazánk is blokkol. Mit tud tenni a civil szektor, hogy a jogszabályt mielőbb elfogadják, és hazánk egy nemzeti stratégia mentén meg is valósítsa?

• Az EU Természet Helyreállítási Jogszabály jelenlegi állapota – Kun Zoltán, NTVSZ
• Vízvisszatartás jelentősége – Réder Ferenc, Innovációs és Technológiai Minisztérium
• Víz a tájban – Balogh Péter, Élő Tiszáért Egyesület
• A vizes élőhelyek helyreállításának lehetőségei – projekt ötletek, Horányi Tibor, NTVSZ.

Szombat, 11:00: A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért

A Balatonnal kapcsolatos társadalmi párbeszéd és közérthető tudománykommunikáció érdekében megvizsgáltuk a tóval kapcsolatos hidrológiai, természetvédelmi, társadalomtudományi kutatások eredményeit. Cél volt meghatározni a legfontosabb átfogó problémákat, amik sürgős cselekvést igényelnek, és a velük kapcsolatos teendőket egyéni és döntéshozatali szinten. Az újra előforduló alga-tömegprodukciók, a vízszint mesterségesen magas szinten tartása és a vízpart környékének beépülése a legfontosabb folyamatok a Balaton körül, és ezek egymás hatását is erősítik. A tó természeti értékeinek és emberi használatának megóvása érdekében szemléletváltásra és tudományosan megalapozott célzott beavatkozásokra van szükség ezeken a területeken. Vitaindító előadások: 

• A tóval kapcsolatos döntéshozatali háttéranyagok, jövőkép – Fülöp Bence, a Balaton Klíma konzorcium vezetője,
• A Szabadonbalaton kulcsüzenetei és a hozzájuk vezető folyamat – Dr. Zlinszky András ökológus
• A civil közösségek és egyéni cselekvések hogyan járulhatnak hozzá a kihívásokkal való megküzdéshez – beszélgetés.

Részvétel szekcióülésen:

Péntek, 20:00: A Megújulóenergia-irányelv hatása erdeinkre

A Megújulóenergia-irányelv (Renewable Energy Directive) frissített változata  (RED III), néhány korlátozással továbbra is megújuló energiaforrásnak tekinti az elsődleges erdei biomasszát. Ez várhatóan tovább növeli a fakitermelési igényt, ami az amúgy is rossz állapotú erdeinket veszélyezteti. A szekcióülés során áttekintjük azokat a lehetőségeket, amikkel a nemzeti szabályozást esetleg erősebbé tehetjük, illetve a megvalósítás ellenőrzését javíthatjuk.

• A Megújuló Energia Direktíva – mit tehetünk hazai szinten? – Kun Zoltán, Forest Defenders Alliance
• Hazai erdeink állapota – Gálhidy László, WWF
• Helyi civilek helyi akciói és tapasztalatai – Chrapó Szilárd, Balatonfüredi Erdőért
• Információ hozzáférés az erdőgazdálkodás tervezéséhez, lengyel-magyar közös projekt – Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége

Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet néhány nagy érdeklődésre számot tartó programra:

Szombat, 9:00-10:45:  Szakmai fórum I.:

Velencei-tó és a vízgyűjtő területének vízügyi kérdései

Szervező: Alba Natura Civil Alapítvány. Előadó: Horányi Tibor (Alba Natura Civil Alapítvány)

A Velencei-tó egy szikes tó, ami periodikusan 100 évente akár ki is száradhat, és 10 évente kritikus vízszintet produkál. De mi az igazság a hangzatos és sokszor megnyugtatónak ható kijelentések mögött? Foglalkozunk a múlt kérdéseivel: Miért szabályozták a tó vízszintjét, milyen természeti értékeket nyújtott az egykori ősmederből mára leszűkített tó? Mit okozott az emberi beavatkozás? Mi a tó és a vízgyűjtő rövid és hosszú távú jövőképe? Bemutatjuk a tó 2021 óta tartó időszakát (halpusztulás, a kritikus vízcsökkenés és vízszint). Összefoglaljuk a Velencei-tó és tározóinak együttes üzemelési szabályzatában foglalt szabályokat, vízpótlási terveket és valós kivitelezéseit.

Figyelembe véve a tavalyi aszályt, helyezzük teljesen új kontextusba a Velencei-tó és vízgyűjtő területéről alkotott képünket! Szükség lesz-e teljes szemléletváltásra, miszerint hazánkban megtalálható időszakos többletvizeket ne problémaként, hanem lehetőségként kezeljük? Elkerülhetjük-e azt az időszakokat, amikor komoly vízkorlátozásokra lesz szükség? Elkerülhetjük-e, hogy tavaink és folyóink a kiszáradás közelébe sodródjanak? Javaslatokat fogalmazunk meg, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy minden tavunkra kötelező érvényűen stabilizálhassuk a vízügyi szabályozásokat, használatot. Ezek mellett foglalkozunk az EU Green Deal részeként meghozandó Nature Restoration Law jogszabálynak nagy tavaink és vizes élőhelyeink vonatkozásaival is.

Szombat, 14:00-15:45: Plenáris fórum III. 

Elektromobilitás – kiút vagy zsákutca? – Plenáris fórumbeszélgetés az akkumulátorgyártás környezeti hatásairól

Szervező: Éghajlatvédelmi Szövetség

Fenntartható-e a folyamat, amely a fosszilis üzemanyaggal működő gépkocsikat elektromos hajtásúra cserélné? Milyen szerepük van a zöld civil szervezeteknek a magyarországi akkumlátorgyárak fejlesztési folyamatában?

A fórumbeszélgetésre felkért szereplők: Zöld  civil szervezetektől: Éger Ákos (MTVSz); Simon Gergely (Greenpeace); Dedák Dalma (WWF); Vargha Márton (Levegő Munkacsoport). A fejlesztésekkel érintett helyi közösségekből: Szalay Ildikó (TETT Egyesület -Tata); Szabó Andrea (Szentiváni Öko Szeglet – Győr); Bodnár Zsuzsa (Göd-ÉRT Egyesület); Kozma Éva (Miakő Egyesület – Mikepércs, Debrecen). A beszélgetést levezeti Lajtmann Csaba (Éghajlatvédelmi Szövetség).

Vasárnap 9:00-10:00: Záró közösségi fórum – Zöld Civil Díj 2023 átadása

A tavaly elfogadott új működési szabályaink szerint Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Együttműködése minden évben a környezeti ügyért és az együttműködésért kiemelkedően tevékenykedő személyeket Zöld Civil Díjjal tüntetheti ki. Egy évben maximum két díjazott lehet. A Díj posztumusz is odaítélhető.

Utóprogram, vasárnap 10-től: Balatonaliga – Club Aliga körbevezetés

Az utóprogram résztvevői Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke és Horváth Bence, az egyesület kommunikációs referense által tartott körbevezetésen vehetnek részt. Megismerhetik az egykori pártüdülő, a Club Aliga állami-, önkormányzati- és magántulajdonban lévő területeinek felosztását, valamint azt, hogy a helyi lakosok és a nyaralók régi álmát – egy nyitott, átjárható Club Aligát és szabadon megközelíthető Balaton-partot – , amiért három évtizede küzdöttek, hogyan döntötte majdnem romba egy 2020-as kormányrendelet. Ez a kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította az aligai beruházást, ezzel abszurd módon megtiltották a korábban a köz elől el nem zárható magánutak és parti telkek közhasználatát, a közfunkciót betöltő terek építését, és teljesen felülírták a helyi építési szabályokat is. Az aligai civileknek eddig minden megalomán, környezetpusztító (a 8 millió éves löszfal, az aligai Magaspart megbontását is többször célba vevő) beruházás-tervezeteket sikerült megakadályozniuk.