Több helyen pusztul a nádas a Balatonon

A Nagy Tavak civiljei néhány hete Tihanyban, illetve Paloznak és Alsóörs környékén is észleltek már nagy kiterjedésű nádpusztulást, amiről azóta több online felületen olvashattunk beszámolót. Ökológus szakértőt kérdeztünk, aki műholdképek alapján azt válaszolta, hogy “a nádas víz felőli oldalán nagyon sokfelé egy sávban kiszáradás vagy hasonló tapasztalható. Pálköve-Balatonrendesnél, a Hajógyári-öbölben kiterjedtebb, a Szerdahelyi-öblöt pedig szinte teljes egészében érinti.”

A civilek jelzése után a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy Facebook-posztban számolt be a jelenségről. Azt írták, hiába volt tavaly alacsony a vízállás a Balatonon, ami elvileg kedvez a nád megújulásának, az elmúlt években több helyen, többféle okokból és módon is pusztult a vízi növényzet. A Balaton mellett ez a Kis-Balatonon és a Velencei tavon is tapasztalható.

Az alábbi drónfotón a tihanyi Külső-tó látható, hogy ahol a nádas színe zöld helyett barna, ott nem élő nád zárja el a vízfelületet.

Drónfelvétel a tihanyi Külső-tó nádpusztulásáról forrás: Nagy Tavak

“A tihanyi Külső-tóban jelentős állagromlást ment végbe az elmúlt 3 évben, és a nádasok állapota 2020 óta folyamatosan romlik. A tihanyi Külső-tóban a fényképeken is jól látható, hogy a nádasok, valamilyen meteorológiai esemény (vihar, microburst, stb.) következtében elfeküdtek. Ennek a jelenségnek az a következménye, hogy a kiszáradt, avas nád jelentős mértékben leárnyékolja a víz felszínét, így nincs lehetősége a nád újulatának megjelenésére” – áll a bejegyzésben. A Balaton kutatói “esetenként hidrológiai, meteorológiai, parazitológiai vagy fertőzési tényezőket” sejtenek a mostanában tapasztalt nádpusztulások hátterében.

A Balatontipp portál a Paloznak és Alsóörs területén található nádasok romló állapotáról közölt cikket, amiben két szakértő, Dr. Pomogyi Piroska és Dr. Szeglet Péter segítésével fejtegetik az okokat. Ebben azt írják, “A Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon elkezdődött annak a Balatonnak a pusztulása, amit eddig ismertünk, szerettünk. Ma ezt még csak a közel másfél kilométer hosszúságban, 20 és 100 méter között változó szélességben pusztuló nád jelzi. A szakértők szerint a folyamat nem áll meg ezzel, egy új, a Balaton és az emberi használat szempontjából kedvezőtlenebb állapot alakul ki a parti övezetben, ha nem lépünk időben.”

A nádpusztulás Alsóörsön közelről fotózva, forrás: Nagy Tavak

Mivel a Balatontipp.hu szerzője hiába várt a hivatalos szervek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park válaszára (nekik mi is elküldtük a kérdéseinket), ezért készíttetett egy előzetes szakértői véleményt a két kutatóval, amit innen lehet letölteni. Győrffy Árpád sokkoló drónfelvételeket készített a nádas pusztulásának mértékéről. A paloznaki és alsóörsi bejáráson a nádszakértőkkel pedig azt tapasztalták, hogy “amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől, a part felőli sávban alig észlelhető új hajtás. Az avas nád is sok helyen fekszik, letöredezett. A víz felőli, kiligetesedett, zsombékos nádcsomók is csak gyengén fejlettek, ha egyáltalán kihajtottak”.

A Limnológiai Kutatóintézet munkatársai szerint a nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel, ugyanakkor észleltünk olyan eseteket is, amelyek a “természetes” nádasokban is megfigyelhetőek voltak. A tihanyi Külső-tó egy ember által egyáltalán nem használt, természetvédelmi terület, ezért ott más okai vannak a nádpusztulásnak, mint az alsóörsi és paloznaki öblökben.

Utóbbiaknál a Balatontipp által felkért szakértők szerint négy, inkább emberi tényező miatt alakulhatott ki a leromlott állapot:

• a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések,
• a gyakran tartósan magas vízszint,
• a nádaratások elmaradása
• az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló spicc elé épített “Mediterrán kikötő” móló

A stégekkel az a gond, hogy a felszabadult nádasba behatolnak a hullámok, ezért a víz felőli oldalon megindul a nádas erodálódása. A mesterségesen magasan tartott vízszint nem kedvez a nád megújulási képességének, amit a nádaratások régi, kihalt szokása is elősegített. A megkérdezett szakértők szerint pedig hidrogeológiai szempontból egyenesen érthetetlen, hogy miért egy tóba belógó hegy spiccén kellett ekkora új kikötőt létesíteni:

A “Mediterrán kikötő” keletről, a háttérben a Paloznaki-öböl – Fotó: Győrffy Árpád, Balatontipp.hu

A Balatontipp cikke szerint az alábbi megoldásokkal lehetne orvosolni a problémát:

• minél előbb el kell bontatni a nádasokat felszabdaló stégeket, bejárókat, feltöltéseket
• a mélymerülésű vitorlások kiszolgálása helyett vissza kell állítani a Balaton ökológiai igényihez szabott vízszintszabályozást,
• technikai megoldást kell teremteni a nád aratására akkor is, amikor ehhez nincs megfelelő jég,
• Alsóörsön el kell bontatni a Balaton áramlási viszonyait drasztikusan felborító kikötő már megépült részeit
• meg kell keresni azokat a döntéshozókat, akik egy ilyen hatalmas károkozásért felelnek.

Felhívás:

Kérjük olvasóinkat, hogy ha környezetükben tapasztalnak hasonló nádpusztulást, küldjenek be nekünk róla képeket és információt a

nagytavakkoalicio@gmail.com

emailcímre.